Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)

Magyar Várostörténeti Atlasz - Szende Katalin: Magyar Várostörténeti Atlasz: Feladatok, eredmények, perspektívák

Magyar város­történeti ATLASZ SZENDE KATALIN MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ATLASZ: FELADATOK, EREDMÉNYEK, PERSPEKTÍVÁK A Magyar Várostörténeti Atlasz jelen pillanatban - az ukrán atlaszsorozat első, Lvivet bemutató kötetének közeljövőben várható megjelenéséig - az európai városatlasz-projekt legfiatalabb tagja.1 Az előkészítést szolgáló első projektün­ket 2004-ben kezdtük meg,2 az első kiadott atlasz pedig 2010-ben látott napvilá­got a Magyar Várostörténeti Atlasz/Hungarian Atlas of Historie Towns kétnyel­vű sorozatában. Magyarország csatlakozását az európai történeti kutatás egyik legrégebben, az 1960-as évek vége óta futó programjához a történelmi körül­mények és a személyes motivációk egyaránt segítették. Az előbbiek sorában mindenekelőtt a vasfüggöny lehullását kell említeni, amely - térképi források­ról lévén szó - nemcsak a szabadabb kutatási lehetőségeket, hanem a katonai szempontból „érzékenynek” számító topográfiai információk korlátozás nél­küli felhasználhatóságát is magával hozta. Ahogyan a Közép-Kelet-Európában kiadott városatlaszokat összegző térképről ( 1. ábra) is látható, Magyarországot az ezredforduló után szinte csupa olyan ország vette körül, ahol már megindult a történeti városatlaszok kiadása: Ausztria, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Románia és Horvátország tartozott ebbe a körbe.3 Ezek közül az országok közül Ausztria már 1982-től oszlopos tagja volt az atlaszkiadásnak, Lengyelország 1993-ban, a Cseh Köztársaság 1995-ben csat­lakozott a programhoz. E két ország esetében a német atlaszkiadás, és minde­nekelőtt a münsteri Institut für vergleichende Städtegeschichte (Összehasonlító Várostörténeti Intézet) játszotta a döntő szerepet, nemcsak mintaként, hanem a kutatásokban tevőlegesen is közreműködő partnerként. Ez az együttműködési készség történeti gyökerekre: a német lakosság sok százados jelenlétére, és az ez iránti történészi (és politikusi) érdeklődésre vezethető vissza. Délkeleti és 1 Az itt közölt ismertetés előadás formájában elhangzott az Ukrán Várostörténeti Atlasz meg­jelentetését előkészítő tudományos konferencián Lvivben, 2013 áprilisában. A konferencián való részvételt és a Magyar Várostörténeti Atlasz kiadását az OTK A K 81568 sz. pályázata támogatja. 2 Az első beszámoló a munka megkezdéséről: SZENDE 2006. 3 A közép-kelet-európai országok csatlakozásáról a programhoz tágabb keretek között: OPLL 2010., OPLL 2011., OPLL 2013. 3-29. p. és színes táblák 107-108. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv viii. 2013.187-199. p.

Next

/
Thumbnails
Contents