Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Csáki Árpád: Kézdivásárhely református egyháza és iskolája a 17. században
178 Királyi, fejedelmi jelenlét tanulmányokat,96 hazatérését követően pedig előbb nagybányai rector, majd aranyosmedgyesi pap lett, onnan érkezett a Székelyföldre. Kézdivásárhelyen egy évtizeden keresztül szolgált, esperesként egyben az egyházmegyét is igazgatta. Az eklézsia anyagi helyzetének javítására sikerrel szólította meg a tehetősebb egyháztagokat, közülük többen is alapítványokat tettek.97 A század végén, Musnai Mihály lelkész98 idejében a Főkonzisztórium sikertelenül igyekezett javítani az iskola anyagi helyzetén. „Semmije nincs, hanem csak flór. 264. És ott extreme periclitál az ecclesia, schola, ha kiváltképpen való gondviselés nem lészen róla és ha kiváltképpen Kálnoki, Bemá(l)d uramék valami fundust, vagy collectât nem tesznek” - áll a partikula vagyoni helyzetéről 1697-ben készült jelentésben.99 A fokozott odafigyelés indokolt volt, eredménye azonban elmaradt. A református egyház iskolája visszasüllyedt az elemi iskolák szintjére, helyét az esztelneki ferenceseknek a várossal szomszédos vármegyei területre, Kantára beköltöztetett gimnáziuma vette át, amelyet Benda Kálmán a 17. század végi Erdély egyik jelentős iskolájaként jellemzett.100 A kézdivásárhelyi református egyház ilyen állapotban lépett a csapásokkal teli 18. századba, amelynek során fejedelemség kori virágkorát megismételni nem, legfeljebb megközelíteni tudta az utolsó évtizedekben, a templomépítő101 Keresztes Máté lelkész, az erdélyi református egyház későbbi püspökének idejében. Levéltári források KOL - Romániai Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága (Kolozsvár) Fond 324 - Uzoni Béldi család iratai KvOL - Romániai Országos Levéltár Kovászna Megyei Irodája (Sepsiszentgyörgyi 96 ZOVÁNYI Jenő 1977. 184. p.; HEREPEI 1971. 58-60. p. Disputatio theologica, de catholicismo ecclesiae quam in virtute capitis ecclesiae Jesu Christi című disputációja 1664-ben Franekerben nyomtatásban is megjelent. 97 KvOL Fond 20, Inv. 9. Nr. 239. 12 p. 98 Musnai Mihály a nagyenyedi kollégiumban, majd 1684-1686 között a leideni és franekeri akadémiákon tanult. 1696-tól haláláig (1704) szolgált Kézdivásárhelyen, esperesnek is megválasztották. JAKÓ—JUHÁSZ 1979. 105. p.; ZOVÁNYI 1977. 417. p.; SZABÓ-TONK 1992. 200. p. (2050. sz.) 99 POKOLY 1895. 15. p. 100 BENDA 1998. 135. p. 101 Az 1780-as évek elején felépült új templomról Id. CSÁKI 2012.
