Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
154 Királyi, fejedelmi jelenlét fenyegetés maradt. Az erdélyi szász történetírás klasszikusának, Georg Dániel Teutschnak azonban mégsincs teljesen igaza, amikor a törvénycikk elmaradt végrehajtásáról ír, mivel az 1657 utáni erdélyi válság eseményei, a fejedelmek hosszú városi tartózkodásai a szász autonómia erejének radikális csökkenéséről tanúskodnak.103 A fentiekben igyekeztünk bemutatni az erdélyi fejedelmi udvar látogatásainak Besztercére gyakorolt hatását és ezek tágabb kontextusát, ám számos kérdésre csak további intenzív kutatás után lehet választ adni. Először is részletesen meg kell majd vizsgálni a város háztartását, tételesen áttekintve a főkönyvekben szereplő minden egyes kiadást és bevételt, mert csak így tudjuk megállapítani a fejedelmi látogatások könyvelési módját, és a kiadások között elfoglalt pontos helyüket. (Úgy gondoljuk azonban, hogy néhány részlet ezután is homályban marad majd.) Nem csak Beszterce, de más városok esetében is minőségi változást hozhatna az erdélyi fejedelmek itineráriumainak elkészítése, így lehetővé válna nem csak az egyes tartózkodások pontos időtartamának meghatározása, de a települések szerepe közötti összehasonlítás is. A fejedelmi látogatások vizsgálata során pedig igen lényeges lenne az erdélyi törvényszakok listájának összeállítása, ami segítene az itinerárium értelmezésében. Végül mind az udvarkutatás, mind a várostörténet számára jelentős nyereséggel járna a városi látogatásokra vonatkozó kutatások összehangolása, amelyek forrásbázisát a még fel nem dolgozott erdélyi városok mellett, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György magyarországi hadjáratai folytán akár szlovákiai levéltári anyagokkal is bővíteni lehetne.104 103 TEUTSCH 1874. 198-218. p. - A szász történetíró, Georg Kraus is kitér az Approbaták sérelmes rendelkezéseire: KRAUS 2008. 249. p. 104 Az erdélyi fejedelmek magyarországi tartózkodásai kapcsán néhány nem kifejezetten recens szakirodalmi előzményre is támaszkodhatunk. Bethlen Gábor körmöcbányai látogatásairól tanulmány, kassai tartózkodásairól pedig könyv született. Nem meglepő, hogy a feldolgozások elsődleges alapját mindkét esetben a városok számadásai képezték. Kerekes György adatgazdag kassai monográfiájának használhatóságát nagyban csökkenti a kötet diffúz szerkezete, és a forráshivatkozások szinte teljes hiánya. KRIZKO 1897.; KEREKES 1943. Brandenburgi Katalin hosszabb soproni tartózkodásáról (1632-1634) nemrég Szabó Péter írt tanulmányt. SZABÓ P. 2010.
