Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
150 Királyi, fejedelmi jelenlét ben szereplő költségek nem, vagy nem mindig állnak arányban a tartózkodás időtartamával. Akár beszámították azonban a költségek egy részét az adóba, akár nem, a látogatások mindenképpen nagy terhet jelentettek, amelyet csak némileg ellensúlyoztak a fejedelem besztercei tartózkodása alatt a helyi céhek és egyház javára kiállított kiváltságlevelek, vagy az a csekély előny, amelyet a törvényszakot vendégül látó város a radnai havasok egy részéért folytatott 1638. évi nagy táblai perben Máramaros vármegyével szemben szerezhetett.89 Míg Beszterce költségvetése számára a látogatások nehéz terhet jelentettek, addig a városi vezetőréteg nagyon sok képviselőjének értékesítési lehetőséget, hiszen a békeévekben közvetlen kifizetés vagy defalcatiók révén rövid időn belül minden hitelezett áru és szolgáltatás megtérült. Nincs nyoma annak, hogy ez kedvezőtlen speciális árszabások igénybevételével történt volna, így valószínűleg jól jártak azok a tanácstagok, akik borukat, szénájukat vagy éppen fűszerkészletüket a fejedelem rendelkezésére bocsátották, jól járt a fejedelem asztalára zsemléket szállító besztercei pék, és különösen jól járt az ötvös, akinek egész megélhetése a fejedelmi megrendelések és a menetrendszerű ajándékozások szilárd alapján nyugodott. Ismeretünk nagy hiányait sem tagadva összefoglalásként annyit mindenképpen megállapíthatunk, hogy Beszterce pozíciója a 17. századra gyengült, és ennek jeleként megszaporodtak a fejedelmi látogatások, méghozzá nemcsak a Szebenből és Brassóból ismert rövid átutazások,90 hanem a törvényszakok alatti hosszú, egyhónapos tartózkodások is. (A gyengébb, és az ország belsejében fekvő Medgyes és Segesvár már jóval korábban kénytelen volt vállalni a terminusok megrendezését.) A fejedelem gyakoribb jelenlétéhez ugyanakkor a közeli kincstári uradalmak kiépítése is hozzájárulhatott.91 89 Az 1635-ben alsóbb bírói fórum előtt induló per tárgya a radnai havasok egy része volt. A per iratainak egykorú jegyzéke: MNL OL X 1249. 1635/No. 214. (454. tekercs). A fejedelmi tábla illetékességéről: 1638. szeptember 28. Kolozsvár. Kassai István Beszterce városának. 1638/No. 274. (456. tekercs). A per 1638 végén a város győzelmével zárult. LECHINTAN 1993. 120. p. 90 Brassóhoz: CZIRÁKI 201 la. 16. p. Bethlen Gábor leghosszabb (1622. évi) brassói látogatása tizenegy napig tartott. 91 A (mező)örményesi uradalmat 1638 után alakította ki I. Rákóczi György, többségében a szombatos Péchy Simontól elkobzott birtokokból, a görgényi uradalom nagy részét 1638- ban szerezte meg Kovacsóczy István örököseitől, a (maros)vécsi uradalmat pedig Makkai László szerint 1648-ban, Bethlen Péter özvegyétől. MAKKAI 1954. 25-27., 30. p.; KOVÁCS 2002. 3. p.; MORDOVIN 2008. Makkai Marosvécsre vonatkozó adatát cáfolni látszik, hogy már 1636-ból van adat a fejedelem vécsi „gondviselőjére” (udvarbírájára). 1636. november 12. Kaján melletti tábor. I. Rákóczi György Besztercének. MNL OL X 1249. 1636/No. 150. (454. tekercs). A szamosújvári várban végzett jelentős építési munkálatok nyomán az újvári
