Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
Szabó András Péter: Az erdélyi fejedelmi udvar besztercei látogatásai 143 sok lokalizálásához Besztercén sajnos nincsenek forrásaink, azt is csak feltételezni tudjuk, hogy a fejedelem helyét a főtér valamelyik nagy házában jelölték ki.61 Az 1669-es Compilatae constitutiones (az erdélyi jogszabályok Apafi-kori összefoglalása) arról tudósít, hogy az országgyűlések alatt a szállásosztónak úgy kellett kiválasztania a házakat, hogy egy-egy status egy utcába kerüljön,62 a térbeli eloszlás talán az udvartartás esetében is az aula belső tagozódását követte. Az udvar három irányból is közelíthetett a város felé, (1.) a kolozsvár- dési főútról Szamosújvárnál letérve, Bethlenen és Somkeréken át (Ny), (2.) Mezőörményes irányából (D) - feltehetően Tekén keresztül, vagy pedig (3.) Görgény és Marosvécs felől, a hegyeken át, Monor, Nagysajó és Kisbudak érintésével (DK).63 1638-ban például az udvar délről, Örményes felől érkezett, és Szamosűjváron keresztül Kolozsvárra távozott.64 Beszterce a fejedelemnek a brassói forrásokból is ismert hivatalos invitálására mindig két tanácsurat kül61 1605 augusztusában Kolozsvárott Bocskai István fejedelem Eötvös András királybíró Magyar utcai házában szállt meg. A 17. század első felében általában valamelyik főtéri ház szolgált a fejedelem kolozsvári szállásául. JENEY-TÓTH 2006a. 268. p.; JENEY-TÓTH 2006b. 101. p.; JENEY-TÓTH 2008. 148. p. Az 1620. szeptember 1-én Körmöcbányára érkező Bethlen Gábor Matthias Winkler főtéri házában szállt meg, 1621. december 21-23-i látogatása alatt pedig a szintén főtéri kamaraházban. KRIZKO 1897. 502. p. 62 Compilatae constitutiones V. rész 17. edictum. „Midőn generalis gyűlések celebráltatnak, a statusoknak külön-külön az ő rendek szerént amint az alkalmatosság és hely is engedi, a régi jó usus szerént, egy-egy bizonyos utca rendeltessék a szállásosztótól, hogy eziránt is jobb alkalmatosságok lehessen egymás között való dolgoknak consultatiójára, és azoknak peragálására.” KOLOSVÁRI-ÓVÁRl 1900. 337. p. A körmöcbányai forrásokból kiderül, hogy a fejedelmi látogatások során egy-egy nagyobb városi házban egész csapatnyi embert szállásoltak el, akár 15-30 főt is. KRIZKO 1897. 602. p. 63 Görgényről ma Szászrégenen és Tekén keresztül vezet a legegyszerűbb út Besztercére. Giovanni Morando Visconti 1699-es Erdély-térképéből azonban kiderül, hogy a 17. században még Marosvécsen és a hegyeken át vezetett a jellemző útvonal. Egy példa a Görgény felőli érkezésre: 1647. szeptember 5. Görgény. Nagy István Beszterce főbírájának. „...az mely postalovakat küldött kigyelmed négy rendbelit, ha Urunk őnagysága meg talált volna indulni valóban, nagy haragja ment volna őnagyságának kigyelmetekre, hiszen az parancsolatban 40 rendbeli nyolc-nyolc lovat parancsol őnagysága, hogy hozzanak, nem négy rendbelit. Azért kegyelmed úgy parancsoljon, hogy az mikor Urunk őnagysága meg akar indulani, fogyatkozás ne legyen [...] Immár asszonyunkat őnagyságát is várjuk ide, annyival több ló fog kívéntatni, mert ifjú urunk őnagysága szekerei eleiben is postaló kévántatik, azért bár küldjön kigyelmed 49 rendbeli lovakat.” [utóirat:] „In summa 49 rendbeli nyolc-nyolc ló legyen...” MNL OL X 1249. 1647/No. 151. (462. tekercs). A fejedelem helyett végül csak idősebb fia érkezett Besztercére, 1647. szeptember 25-én. 64 1638. november 17. „1st der Herr Gillig Scherer mit den Wägen alß Ihre Fürstlichen Gnaden von vns schieden gegen Szamos Vÿwar vnd Klausemburg verreiset - expensieret f. 4” MNL OL X 1248. IV. a. 32. Städtische Rechnungen 1624—1653. p. 367. (298. tekercs).
