Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
140 Királyi, fejedelmi jelenlét A többi látogatás apropóját általában nem ismerjük. Tudjuk, hogy a király- földi tartózkodások hátterében sokszor egyszerű ok állt: a fejedelem felkeresett egy, a településsel szomszédos kincstári uradalmat, vagy végigment a városhoz közeli útvonalak egyikén. A szász városok esetében ez természetesen nem eredményezett annyi látogatást, mint amennyit a partiumi főúton fekvő Kolozsvárnak kellett megszerveznie.47 A moldvai határhoz közel eső, a vajdasággal való kapcsolattartásban döntő fontosságú Beszterce Szebennel és Brassóval ellentétben sosem számított igazán nagy belföldi közlekedési csomópontnak, ám tőle nem messze haladt el a Kolozsvárról Szamosújvár és Dés érintésével Kővárba, illetve a szatmári bányavidékre haladó főút, és déli irányban közel esett hozzá a Maros-völgyi útvonal is. Ez elegendő alkalmat nyújtott a fenti látogatásokhoz. A számadások és a levelezés összevetése nyomán viszonylag pontos képet alkothatunk a 17. század közepi látogatásokról. Az udvar érkezéséről a fejedelem vagy udvarmestere előre értesítette a várost.48 Előfordult, hogy változás történt a tervben, ilyenkor a besztercei tanácsnak követeket kellett küldenie a további útvonal kipuhatolására.49 Az értesítés után azonnal megkezdődött a felkészülés a fejedelmi udvar fogadására.50 A szomszédos kincstári uradalmak (a két Rákóczi György idején: Szamosújvár, Görgény, [Mezőjörményes, [Maros] vécs51) udvarbírái készleteket halmoztak fel, esetenként a várostól igényelt napszámosok segítségével, majd a termények egy részét beszállították Besztercé47 Kolozsvár városát Báthory Gábor fejedelem legalább tizenkétszer kereste fel. JENEY-TÓTH 2008. 141. p. A kontraszt Brassóval szemben is erős, hiszen csak Bethlen Gábor legalább tíz alkalommal látogatott el a városba. CZIRÁKI 2011a. 15. p. Ennek oka alighanem Brassó földrajzi helyzetében, Fogaras közelségében keresendő. 48 A fejedelmek kolozsvári látogatásait megelőző szervezési munkálatokról: JENEY-TÓTH 2012. 237-245. p. 49 1647. szeptember 23. „Item Herr Johann Walndorfer verreiset nach Neÿschloss zu forschen Ihr Fürstlichen Gnaden Zukunft auff welche Seitte - verzerd f. 3.” MNL OL X 1248. IV. a. 32. Städtische Rechnungen 1624-1653. p. 557. (298. tekercs). Egy látogatás lemondása: 1637. május 15. Szamosújvár. Kékedi Zsigmond főudvarmester Beszterce városnak: „Az mint kegyelmetek urunkot őnagyságát találta volt meg az kegyelmetek városában való menetel felől, mivel őnagysága úgy resolválta volt magát, hogy énáltalam idején certificálja kegyelmetek, ha megyen-e őnagysága avagy penig nem. Akarám azért kegyelmednek [!] értésére adni, hogy őnagysága bizonyos okokra nézve csak egyenesen Fejérvár felé megyen, s most az kegyelmetek városába nem megyen.” MNL OL X 1249. 1637/No. 73. (454. tekercs). 50 A fejedelem kolozsvári látogatásait gyakran előzte meg külön városi adókivetés. JENEY 2003. 226-227. p. Valószínű, hogy a besztercei adókönyvek vizsgálata nyomán ugyanezt tapasztalnánk. 51 A négy kincstári uradalom történetéhez: MAKRAI 1954. 20., 24-27., 30. p. Görgényhez: KOVÁCS ZS. 2002. (Mező)örményeshez (jórészt besztercei források alapján): MORDOVIN 2008.
