Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Cziráki Zsuzsanna: „Felette kérem kegyelmedet, az szállásom felől provideáljon…” Fejedelmi reprezentáció Brassóban Bethlen Gábor látogatásai során
Cziráki Zsuzsanna: „Felette kérem kegyelmedet, az szállásom...” 125 kapcsolódóan jól érzékelhető a városiak azon törekvése, hogy Bethlen Gábort brassói vendégsége során, vagy akár távollétében is, kellően körüludvarolják.28 Hasonló volt a helyzet a bethleni éra végén életbe lépő limitációk esetében is. Mivel Brassó rendre megszegte a központi árszabást, nem volt mellékes kérdés, képesek e kedvező irányba befolyásolni a városban vendégeskedő fejedelmet, vagy a limitáció felügyeletével megbízott tisztviselőt.29 A város diplomáciai eszköztárába az adófizetéssel való taktikázás is beletartozott. A fejedelmi látogatás igen gyakori kísérő eleme az adóhátralék beszolgáltatása. Erre jellemzően még a városfalakon kívül került sor: a fejedelem elé siető brassói méltóságok magukkal vitték az esedékes összeget.30 Az eddigi ismereteket összegezve megállapíthatjuk, hogy a fejedelmi látogatások lebonyolításának fontos hely jutott a szászok középkori alapokon nyugvó szolgáltatási rendszerében, mely Bethlen Gábor uralkodásának idejére már jelentősen átalakult és új tartalmakkal töltődött. Míg a vendégfogadás megtagadása a nyílt lázadással volt egyenértékű, a vendégsereg korlátozás nélküli, szabad bejárása a városba a szászság és a város autonómiájának csorbulását jelentette volna. E két szélsőség között azonban a lehetőségek igen széles skálán mozogtak. A brassói példa alapján azzal szembesülünk, hogy a hatalmi játszma során mindkét fél igyekezett bevetni a rendelkezésére álló eszközöket a másik kedvező befolyásolására, s az erőviszonyoknak megfelelően mindig sikerült kompromisszumos megoldásokat kialakítani. A brassói adatok Bethlen Gábornak a szászokkal szemben folytatott hatalomgyakorlási technikáiról is árulkodnak. Brassó példáján azt láthatjuk, hogy a fejedelem lépésről lépésre hatolt egyre beljebb a szász privilégiumok védőpajzsa mögé, rendkívül sikeres politikát valósítva meg az adott lehetőségek között. Mindez azonban korántsem jelentette azt, hogy a közösség teljes mértékben ki lett volna szolgáltatva a fejedelmi akaratnak. Az autonóm szászság brassói 1525-1643. MÓL Mikrofilmtára. Tekercs: 12874. Nr. 655.; Bethlen Gábor Brassó város tanácsának. Kassa, 1625. november 9. Brassó város tanácsa. Privilegia et instrumenta publica (Fronius-gyűjtemény). 1525-1643. MOL Mikrofilmtára. Tekercs: 12874. Nr. 656.; Bethlen Gábor a brassói városi tanácsnak. Kézdivásárhely, 1628. április 19. Brassó város tanácsa. Privilegia et instrumenta publica (Fronius-gyűjtemény). 1525-1643. MOL Mikrofilmtára. Tekercs: 12874. Nr. 657. 28 Egy példát kiragadva az 1617-es esztendőből: „9. Juni. Verreiset H[err] Daniel Fronius, und Paulus Banffy bey F [fürstlichen] G[naden] khen fogresch weg[en] Tertschhurg, gab F [fürstlichen] G[naden] zu verehre[en] I Par khöp [Kelch] weicht [wiegt] 5 M[arken] [...] - R 112,90,-" ANR FB Stadthannenrechnungen V/20. fol. 806. 29 ANR FB Stadthannenrechnungen V/22. fol. 584. 30 ANR FB Stadthannenrechnungen V/20. fol. 355.
