Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Jeney-Tóth Annamária: Fejedelmek és udvartartásuk Kolozsvárott a 17. század első felében
114 Királyi, fejedelmi jelenlét be a város biztosította lehetőségeket, tartott itt országgyűléseket, később pedig - amikor nem Erdély területén tartózkodott - gubernátora és a fejedelemasz- szony udvartartása is többször megfordult a városban. Bethlen halála előtt még néhány nappal Kolozsváron járt (1629. november 10-én) teljes udvamépe kíséretében, majd hazatért székvárosába meghalni. A Rákócziak idején a város szerepe már megváltozott, a fejedelmi udvarházak meglétének és átalaításának köszönhetően ritkábban kellett befogadnia a fejedelmet és kíséretét, legyen szó gyűlésekről vagy csak átutazásokról. Kolozsvár tehát nemcsak anyagi befektetést látott ezekben a benntartózkodásokban, hanem egyfajta lehetőségként élt a fejedelem és udvamépének városbeli tartózkodásával, ami kedvező hatású volt mind a város politikai érdekérvényesítésére nézve, mind a kulturális élet és az ipar helyzetére. Levéltári források Kolozsvár város iratai ROL Kmlg = A Román Országos Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága, Kolozsvár (Archivele Nationale, Directia judeteana Cluj) Kv = Kolozsvár KvFasc = KvLt Fasciculi KvLt = KmOL Kolozsvár város levéltára KvSzám = KvLt Számadáskönyvek KvTanJk = KvLt Közgyűlési jegyzőkönyvek Kiadott források Erdélyi Országgyűlési Emlékek (EOE) V-XI. k. Budapest, 1879-1886. Szerk.: Szilágyi Sándor.
