Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Jeney-Tóth Annamária: Fejedelmek és udvartartásuk Kolozsvárott a 17. század első felében
Jeney-Tóth Annamária: Fejedelmek és udvartartásuk Kolozsvárott... 113 Év Kolozsvár adója Ft- ban (taxa) A benntartózkodás költsége (Ft) Öszesen (Ft) 1. 2. 3. 4. 1639 2200 1640 2400 71,80 boron és kenyéren kívül 71,8 1641 2400+200 1642 2400+400 1643 2400+400 1644 2400+400 1645 2400 1646 2400 1647 2400 II. Rákóczi György - 288,44 288,44 1648 2400 1649 2400 397,535 Rákóczi Zsigmond ft 43 d 22 440,775 Összegzésül elmondhatjuk, hogy a 17. század elejére már pontos szokásrend alakult ki, hogy a város hogyan is fogadja az ország fejedelmét és annak kíséretét. A hatékony városgazdái szervezésnek köszönhetően a város néhány nap alatt fel tudott készülni mind anyagiakban, mind élelmiszerben és takarmányban egy több száz, esetenként ezer főt meghaladó kíséret fogadására. A város vezetése ugyanis egyfajta érdekérvényesítési lehetőségnek is tekintette a fejedelmi udvartartás által a városban eltöltött három napot, történjen az országgyűlés vagy „magánlátogatás” vagy egyszerű „útba esés” okán. Egyfajta megtérülő befektetésként értelmezték, amelyben szerepe volt a városi térnek, mint a fejedelmi reprezentáció eszközének, aminek a városlakók anyagi terhelhetősége szabott határt. A fejedelmi benntartózkodások mindegyik típusára utaltunk fentebb: Báthory Gábor reprezentációs színtérnek is, valamint kísérete „egyszerű” ellátására is használta a három napos kolozsvári tartózkodás „lehetőségét”, nem véletlen, hogy a menekülő fejedelmet már nem fogadta be a város. Bethlen reprezentációs célokra inkább uralkodása elején vette igény