Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Jeney-Tóth Annamária: Fejedelmek és udvartartásuk Kolozsvárott a 17. század első felében
108 Királyi, fejedelmi jelenlét tokaji, mádi borokat rakattak át a városban.74 Bethlen Gábor uralkodása, illetve öccse gubemátorsága alatt erre ritkán került sor, inkább egy másik polgár pincéjéből hozattak a város vezetése által jobbnak talált bort, ha az eredetileg asztalra szánttal nem voltak megelégedve. A kolozsvári számadások alapján feltételezhetjük, hogy azok, akiknek az átlagosnál több és változatosabb praebenda járt, naponta kétszer vették át - feltehetően a húsok frissen tartása miatt - a járandóságukat, a többiek megkapták az ebédet és a vacsorát egyben, vagyis nagyjából egy személyre napi 1 font húst és 4 cipót számolhatunk.75 A cipók méretéhez néhány számadáskönyvi adat szolgálhat még alapul.76 Ezek szerint az 1609-ben süttetett cipók súlya 0,37 kg, az 1610-ben süttetetteké pedig 0,36 kg volt, vagyis eltérés szinte nincs. Ebben az egyszerűsített számításban ugyanakkor nincs benne a dagasztási, sütési veszteség, de a 60 dkg-ot mindenképpen meghaladta a 2 cipó súlya. A reggeli igen ritka volt, kiadására elvétve került sor, általában az elutazó fejedelemnek adtak, vagy az útra készítettek ennivalót számára. A reprezentáció fokát jelentette az is, hogy kinek az asztalára jutott kenyér, mely néha speciális szerepet is kapott, így Bethlen Gábor egyik elutazása alkalmával főtt halat készítettek bele az útra.77 Külön meg kell említenem, hogy a város lakossága ekkor már szinte kizárólag unitárius volt, majd a század közepére egyre nagyobb teret hódítottak közöttük a reformátusok is, tehát protestánsok, vagyis a böjtös előírások rájuk a korszakban kevésbé vonatkoztak. Ennek ellenére, ahogy a számadásokból kitűnik, amikor szükséges volt, a Báthory Gábor udvarában levő katolikus ifjaknak halat adtak hús helyett, hogy a böjtöt megtarthassák.78 Máskor pedig a fejedelem zsidó orvosának külön kérésére kiadták pénteken a szombatra való praebendát, hogy elkészülhessen az étel másnapra is és a sabbath-ot megtart74 1653. november 22. - „Vontak az mádi borokat más szekerekre Kortioliás Istvánnak nro 5 szekértől fr - d 25.” KvSzám 27/XIV. 137. 75 1649. december „1 personára gazdálkottam: húst libra 1 tett f d 1 A, v. cipót nro 2 tett f- d -, bort just A tett f- d 3, gyertyát nro 1 tett f- d 1.” KvSzám 26. VI. 379 76 „Az mely 14 köböl búzát Gerg Amendtől 2 Augutii percipiáltam volt, sütettem abrak cipót belőlle két kemencével, sült belőlle in universum 5038, korpája lőtt metreta 26, uczjuja metretta -, sót adott hozzá Zabó Gáspár ispotálymester négy követ városét. Est Latus tett f 25 d 33.” KvSzám 12b/VII. 499. 1610 77 „Urunk számára kétt öregh kenyeret fejért, az melyben az halat főve raktak az útra f- d 96.” KvSzám 18a/IV. 129. 78 „Szamos halat az Urunk kocsissinak egy szatyorral, ők büjtülnek pénteken.” Kvszám 12b/ VII. 215. 1610. július 2. Gyura kapitány szolgái ismét, az úr számos böjti eleseget kérvén tőllünk, ... hogy az urok némely szolgákkal húst nem eszik, attam ebédre asszú szilvát just. 2 d 6, sós káposztát nro 3 főt f - d 9, borsót just. 1 tett f - d 5, vereshagymát.
