Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Jeney-Tóth Annamária: Fejedelmek és udvartartásuk Kolozsvárott a 17. század első felében
102 Királyi, fejedelmi jelenlét költségeire, így teremtve meg az anyagi alapot a kíséret benntartózkodásának fedezésére.57 Ezután kerülhetett sor az ellátáshoz szükséges élelmiszer alapanyagok (hús, liszt, bor) és a takarmány (zab, széna) beszerzésére, előkészítésére. A beszerzés történhetett a város gazdaságaiból is az ispánok által, vagy felvásárlás útján, ez utóbbi esetében kötött áron vásároltak a város lakóitól. A marhahúst nagy meny- nyiségben kellett vásárolni, az egyik lehetőség az volt, hogy a mészárszékből a mészárosoktól (pl. 1630-ban tagonként) vették a húst, a másik lehetőség pedig az, hogy a tizedekből gyűjtött marhákat vásárolták meg. A bárányokat többnyire az ispánok, a város birtokainak illetékes tisztségviselői szolgáltatták be, a baromfit (tyúk, tyúkfi-csirke, lúd) a piacról vették, vagy szintén a tizedekből gyűjtötték össze. Fontos volt még a hal beszerzése, melynek fogyasztása a böjti étkezésben kapott jelentőséget. Ezt a város halászai fogták ki a Szamosból, vagy a tóbírák, a város halastavainak felügyelői halásztatták le a város tavait. (Ez utóbbira a fejedelmek is igényt tartottak, ha nem a városban tartózkodtak, és többször küldettek maguknak Fehérvárra is halat.) A lisztből a „cipósüttető uraimék”, vagyis a város felelős tisztségviselőinek feladata volt a megfelelő számú fehér- és abrakcipót megsüttetni a város sütőházaiban.58 Amennyiben 57 Anno 1617. Die 14 Octobris Domini Centumpatres congregati deliberarunt in hunc et sequitur modum. Meghértvén őkegyelmek városul bíró uram őkegyelme propositiójából, hogy immár bizonyos volna őkegyelme abban, hogy urunk őnagysága ad primum die novembris ide jőne, az az gyűlés is itt lenne; az miképpen, hogy az regálisok, az gyűléslevelek is immár künn volnának, és őkegyelmeknek is hoztanak volna parancsolatot őnagyságától, mind az gyűlés felől, smind penigh valami építés felől is itt az őnagysága szállásán. Annak felette naponként való sok szekerezések volnának, de semmi költségek illyen nagy szükségekre nem volna, hunc ő kegyelmek városul vetnének illendő adót. Mind ezeket ő kegyelmek városul értvén, vetettének egy vonásra f 1, az telekiekre f 12 d 50. Kolozsvár Város Levéltára, Közgyűlési jegyzőkönyvek (ROL Kmlg) (a továbbiakban KvTanJk) 1/6. 243. 1619. Die 27 Mensis Februárii Domini Centum Patres rite’ congregatj modo infra dehotato deliberarunt. Meghértették őkegyelmek egész városul, bíró uram propositiojából az sok külömb-külömb féle szükséget, hogy az elmúlt itt Colosváratt celebráltatott generális gyűlésben, az mely ezer forint subsidionális pénzt urunk őnagysága az varosra imponált volt, mégh annak meghfizetése hátra volna, azt sem tudnak penigh őkegyelmek, mikor őnagysága felőle meghtalálva az várost. Efelett mind az új esztendő ajándékában mind penigh az őnagysága itt létében, az minémű sok költséget voltának abban adósok volnának kölcsönözvén. Végezte az sok mindennapok szükséghre is, úgy mint szekerezésekre és postálkodásokra, szüntelen költségh kévántatnék. Azért őkegyelmek városul ez okokat meghgondolván, hogy uram megh ne fogyatkozzék, vetettek vox szerint egy vonásra fr 12 -. Az felekiekre ff 12/50. KvTanJk 1/6. 269. 58 1609. október 8-10. „Süttettem az harmadnapi gazdálkodásra 12 köböl búza lisztit, melyet Adam Istvántól percipiáltam volt 29 Septembris. Sült belőlle in vajner sum abrak cipót szi- tálónak, dagasztónak nro 4200 attam tett f 1 d 20.” KvSzám 12b/IV. 221. 1609. október 8-10.
