Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Szirtes Zsófia: "Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire". Szász János szebeni királybíró választásának várospolitikai kérdései
472 Folyamatosság és újjászületés bízzák a Guberniumra, mivel - véleményük szerint - a főkormányszék privilégiumaikat megveti és a fejedelmi kor visszaéléseit támogatja. A Gubernium írásaiból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a szebeni királybirói hivatal betöltésébe bele akar szólni. A szászok ugyanis tudták, hogy a Gubernium Alvinczi Péter, a Királyi Tábla ítélőmestere számára akarja megszerezni a beiktatás jogát, ők viszont régi privilégiumukhoz ragaszkodnak. A Gubernium nem akar szakítani a hivataloknak a fejedelmi korban szokássá vált kiárusításával („Ampt Handel”), és ezen cél érdekében, indirekt módon, az udvart is befolyásolni próbálja. Tisztában vannak vele, hogy ha nem a Gubernium támogatottja tölti be a hivatalt, azt majd a szász nemzeten akarják megbosszulni. Ez esetben ugyanis „nem tudnák a natio savanyú izzadságát a szász szabadság és privilégiumok megsértésével saját hasznukra fordítani”23 és a fejedelemség árnyképét sem tudnák megtartani. A szászok fenyegetést éreznek a Gubemium részéről, mivel ha az régi jogállásuk visszaszerzésében segítené őket, a másik két natio azonnal riadót fújna. Ezért inkább a fejedelmi korszakban működő gyakorlathoz hasonlóan el akarják őket nyomni és fokozatosan jobbágysorba akarják kényszeríteni őket. A szászok pontról pontra védekeznek a Gubemium november 3-i leirata ellen. Először a Szeben városra alkalmazott respublica megnevezés jogosságát veszik védelembe, mivel állításuk szerint több nemzedék óta bevett kifejezésről van szó.24 Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy az egész ország, így Szeben városa és az Universitas is Őfelsége alattvalója. A szászok a Gubemium állításával szemben, miszerint csupán jelölési joguk van, hosszasan érvelnek a szabad választás joga mellett. Részletesen magyarázzák az Andreanum ezzel kapcsolatos mondatát: „Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire.” Ahogy Cicero a „Senatus populusque Romanus” kifejezésben a senatus alatt a belső, a populus alatt a külső tanácsot érti, úgy az Andreanumban a populus a Százak Tanácsát jelenti. Világosan érthető az Andreanumból, hogy nem jelölésről, hanem választásról van szó, méghozzá nem két vagy három, hanem egy személyéről. Három személy jelölése, mint írják, a szászokat háttérbe szorító magyar fejedelmek jogtalan, privilégiumukkal ellenkező gyakorlata volt, miközben a „szebeni nép” a dicsőséges királyok idején a választás jogát élvezte. A szászok azt is a Gubemium szemére vetik, hogy az november 3-i leiratában ösz23 „der Nation sauren Schweißes mit Kränckung der Sachßischen Libertät und Privilegien zu Ihrigem Nutzen genießen [,..].”A Szász Universitas és Szeben a Guberniumnak, 1697. november 11. Uo. 24 Szeben város az 1690-es években valóban használta önmegnevezésére a respublica szót. Vö. Instrukció a kolozsvári országgyűlés szász küldötteinek, 1692. június 19. DJAN Sibiu, Col. med. U VI. Nr.1786.; DJAN Sibiu, Magistrat, Socoteli consulare. Nr.391.
