Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Oross András: Az állandó várőrségek és az új polgárság konfliktusai a 17. század végén
360 Folyamatosság és újjászületés tételére vagy - talán Buda kivételével - a kamarai gazdálkodás fajtáira.1 Általánosságban az is kijelenthető, hogy a vár- és várostörténetek a töröktől történő elfoglalás eseményeit követően már a Rákóczi-szabadságharc helyi eseményeit kezdik el taglalni. Olykor színesítik az összefoglalásokat egy-egy helyi eseménnyel, de részletes elemzéssel csak elvétve találkozunk.2 A tanulmányban első helyre a városok állandó helyőrségére vonatkozó általános megállapítások kerültek, majd a kamarai szervezet kiépítésére és a kincstári gazdálkodás folytatására vonatkozóan olvashatók információk, zárásként pedig egyedi eseteken keresztül világítom meg a katonaság, a kamarai alkalmazottak és a városi polgárság konfliktusainak típusait. A korabeli városok kamarai és katonai igazgatásának feltárásához elsősorban az újonnan megszerzett területeken illetékes Budai Kamarai Adminisztráció iratanyagában végeztem kutatásokat, amelyeket sikerrel egészítettem ki az Udvari Kamara Bécsben őrzött magyar sorozatával (Hoffinanz Ungarn) és az Udvari Haditanács fennmaradt lajstromkönyveivel.3 A témafelvetést követően érdemes röviden áttekinteni, hogy az alább rendszeresen előbukkanó városokat mikor foglalta el az Oszmán Birodalom, illetve pontosan mikor is kerültek vissza. 1 A teljesség igénye nélkül néhány olyan munka, amelyek ezen évtizedek egy-egy részlet- kérdését tárják fel egy-egy nagyobb város esetében: BÁNRÉVY 1936. 242-270. p., KOVÁCS 1940. 28-48. p„ NAGY 1956. 33-76. p„ BÓNIS 1962., RÓZSA 1999., KÁLLAY 1988., KÁLLAY 1989., BABICS 1937., Hodinka 1942., TÓTH 1961.213-240. p„ KENYERES 2006. 159-201. p. 2 A feldolgozások tipikus témáinak tekinthetjük a városok feletti joghatóság kérdését, a korábbi kiváltságok visszaszerzésére irányuló törekvések bemutatását, valamint a katonaság túlkapásainak részletezését. Főleg a 19. századi irodalomra támaszkodik, de példamutató összefoglalás Szakály Ferencé, aki Szeged város frappáns had-, társadalom- és gazdaságtörténeti összefoglalását adja. SZAKÁLY 1985. 15-83. p. (A vár korabeli állapotát Nagy Zoltán ismertette.) 3 A Budai Kamarai Adminisztráció legfontosabb, általam használt iratainak lelőhelyei a Magyar Országos Levéltárban (a továbbiakban: MOL): Expeditionen (törzsszám: E 279), Hofbefehle (E 280), Berichte und Schreiben (E 281), Varia (E 285), Buchhalterei Akten (E 286). Az Osztrák Állami Levéltárban (Österreichisches Staatsarchiv - a továbbiakban: ÖStA), az Udvari Kamara Levéltára magyar sorozata (Hofkammerarchiv, Hoffinanz Ungarn - FHKA HFU). A Hadi Levéltárban az Udvari Haditanács lajstromkönyveit (Kriegsarchiv, Hofriegsrat Protokoll-Registratur, illetve Protokoll-Expedit Bände - HKR Prot. Reg., valamint HKR Prot. Exp.) használtam. A Haditanács iratait sajnos a 19. századi selejtezések során, csekély kivételtől eltekintve megsemmisítették (Kriegsarchiv, Hofkriegsrat Akten).
