Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
66 Udvar - Város - Főváros rai - lettek. Ez a háztulajdonlások kapcsán világosan kimutatható.101 Érdekes viszont, hogy az egyes udvari (kuriális) bíróságok gyakran nem a királyi palotában, hanem vezetőjük saját városi szállásán működtek.102 Mindenesetre a városi palota felépítésével a fellegvár, mint királyi lakóhely szerepe nem zárult le. Egy 1339-es adat kifejezetten, mint Károly rezidenciáját jelöli meg. (1442-ben ott is halt meg.) Ebben persze szerepe lehetett az 1330-ban, a városi palotában elkövetett Záh Felicián-féle merényletkísérletnek, amely a biztonságosabb lakhelyválasztására sarkallhatta az uralkodót. 103Mi több, az 1320-as években a Székesfehérvárról Visegrádra átszállított koronát, és vele együtt fontos okiratokat - mint azt a későbbiek alapján tudni lehet - ugyancsak itt őrizték.104 A visegrádi palota építkezései azonban csak ez után, Nagy Lajos uralkodásától kezdve teljesedtek ki, és javában tartottak még Mátyás korában is,105 amikor Visegrád már rég nem volt királyi székhely, csak kedvelt mellékrezidencia, királyi nyaraló. Ezek során a hegyoldalba teraszosan felkúszó palota szabályos elrendezésű, funkcionálisan tagolt épületegyüttessé nőtte ki magát. Az északkeleti sarokban volt a négyszögletes, zárt díszudvaros palotamag, a királyi magánlakosztályok helye, attól délre a kápolna, majd a kiszolgáló épületek. Ezektől nyugatra hatalmas, kőkerítéssel övezett fogadóudvar volt, melyet északról és keletről L alakban helyiségsor vett körül. Északon a nagyteremmel, keleten kiszolgáló helyiségekkel, köztük a konyhával. Az együttest északról már Nagy Lajos korától hatalmas, kerítésfalakkal övezett kert határolta le. A szorosan vett palotaegyüttestől délre Zsigmond korában még egy ferences kolostor is felépült.106 Mindezek az építkezések természetesen érintették a város területét is, azonban ennek mértéke, jellege további tisztázást igényel. A fent vázolt nagyszabású Anjou- és Zsigmond-kori építkezések ellenére Visegrádot, mint királyi központot az 1410-es években elhagyták. Ennek okát nyilván több dologban kereshetjük. Például abban, hogy az itteni város gazdától MÉSZÁROS 2009. 26—27. p. — vő. még VÉGH 2011. 102 VÉGH 2011.440. p. 103 MÉSZÁROS 2009. 25-26. p. - vő. IVÁN 2004. 25. p., aki azonban megjegyzi (30. p. 14. jegyzet), hogy „Az oklevélből nem derül ki, hogy ténylegesen melyik visegrádi várról van szó.” 104 BÓNIS 1967. 58. p. említi, hogy egy 1349-es adat szerint Szent István legendájának egy Fehérvárott őrzött változatát is ide vitték át már Károly korában. 105 Az építkezések menetére BÚZÁS 2010. 18-79. p., amelyben most - a korábban oly hangsúlyos - Zsigmond-kor már alig szerepel. 106 A kolostor és a palota, illetve város viszonyáról LASZLOVSZKY 2004., a kolostorral kapcsolatos legújabb összefoglalást 1. LASZLOVSZKY 2010., további irodalommal.
