Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Recenziók
576 Recenziók „érték- és elméletsemlegesen” az Európához való teleologikus felzárkózás egyfajta üdvözlendő indikátorának tekintették,3 illetve leíró szemléletet követve „ismerték fel” a klasszikus chicagói városökológiai modelleket Budapesten.4 Ezek a vizsgálatok ritkán kezdtek párbeszédet kritikai társadalomelméletekkel, például a kritikai realizmussal5 vagy a marxizmussal.6 A Domesticating Neo-Liberalism egyik tanulsága mindenképpen az, hogy a marxista megközelítés alkalmas metanarratívát kínál a posztszocialista városi folyamatok értelmezéséhez: a szerzők a neoliberalizmus és neoliberalizáció folyamatának kritikai értékeléséből bontják ki a 21. század eleji Pozsony és Krakkó városi valóságait. A marxista elmélet felvállalása alkalmassága mellett olyan kutatói beavatkozásnak tekinthető és tekintendő a posztszocialista közegben (így Magyarországon is), amely a társadalomtudományok (ön)reflexív felülvizsgálatát szorgalmazza, így ennek révén a szocializmus tudományt alakító örökségével lehetünk képesek szembenézni.7 A kötet elméleti szempontból mindenképp egy „sokszínűbb” marxizmust kínál, mint a klasszikus, Harvey-féle városkutatás, több szempontból is. Egyrészt a könyv nem a termelésen, nem a pénztőkén, hanem a társadalmi újratermelésen keresztül mutatja be a városok és a városi társadalmak átalakulási folyamatait. A társadalmi újratermelés tereire irányuló kutatás az elmúlt évtizedek nyugati városkutatási irodalmában többek között a feminista kritika hatására jelent meg, amely hangsúlyozta a háztartáson belüli munka fontosságát, a kizárólag a termelőmunkára vonatkozó vizsgálatok leegyszerűsítő jellegét.8 A Domesticating Neo-Liberalism ennek szellemében jár el: a kutatás a háztartásokon keresztül mutatja be a léptékeket, az egyénitől a globálisig átfogó kölcsönkapcsolatokat. A szerzők érvelése szerint — amelyet a háztartásokban 3 A várostérségi versenyképesség társadalmi tényezői. Hogyan lehetnek a magyar nagyvárostérségek versenyképesebbek? Szerk.: SZIRMAI VIKTÓRIA. Budapest-Pécs, 2009. Dialóg Campus Kiadó; EGEDY TAMÁS - KOVÁCS ZOLTÁN: The capacity and potentials of Budapest to attract creative economy. Földrajzi Értesítő - Hungarian Geographical Bulletin, 58 (2009) 4. sz. 281-294. p. 4 Lásd pl. Csanádi Gábor - Csizmady Adrienne - kocsis János Balázs - Kőszeghy LEA - TOMAY KYRA: Város tervező-társadalom. Budapest, 2010. Sík; KOVÁCS ZOLTÁN - SZIRMAI VIKTÓRIA: Városrehabilitációs beavatkozások és a térbeli társadalmi kirekesztés: a társadalmilag fenntartható városfejlődés budapesti lehetőségei. Tér és Társadalom, 20 (2006) 1. sz. 1-19. p. 5 FÖLDI ZSUZSA: Neighbourhood dynamics in Inner-Budapest. A realist approach. Utrecht, 2006. Koninklijk Nederlands Aardrijkskundig Genootschap, Faculteit Geowetenschappen Universiteit Utrecht (Netherlands Geographical Studies, 350.). 6 Tímár JUDIT - NAGY ERIKA: A középvárosi dzsentrifikáció és társadalmi hatásai a posztszocialista Magyarországon. In: A történelmi városközpontok átalakulásának társadalmi hatásai. Szerk.: ENYEDI GYÖRGY. Budapest, 2007. MTA Társadalomkutató Központ. 293-317. p. 7 DERRIDA, JACQUES: Marx kísérteiéi: az adósállam, a gyász munkája és az új Internacioná- lé. Pécs, 1995. Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó. 8 KATZ, ClNDI: Vagabond capitalism and the necessity of social reproduction. Antipod, 33 (2001)4. sz. 708-727. p.
