Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Recenziók
570 Recenziók Stansell, Christine American Moderns: Bohemian New York and the Creation of a New Century Princeton-Oxford, 2010. Princeton University Press. [History / American Studies] 420 p. Christine Stansell, a chicagói egyetem professzomője, a New York-i Greenwich Village nevű városrész férfi és női lakóinak 1890 és 1920 közti történetét írja meg legújabb könyvében. E századfordulós városnegyed felfedezése révén egy izgalmas és mély kultúrtörténeti elemzés bontakozik ki, amely elsősorban a modemitás történetéhez kíván hozzájárulni. Noha a Village története ma már közismert Amerikában, az elmúlt évtizedekben Stansell szerint hamisan, felszínesen írták azt meg: kedves és színes karakterekként, álmodozókként ábrázolták a Village - Stansell által jóval alaposabban bemutatott - híres alakjait, és a várostörténeti mítoszokra építő, ám azokat meg nem haladó történészmunkák elmulasztották felfejteni e nevezetes történelmi pillanat komplexitását és valódi jelentőségét. Egyszóval, mind ez ideig úgy állították be az 1910-es évek eseményeit, mintha az szükségszerűen és csakis úgy történhetett volna. Pedig 1900 körül még sok más város is virágzó helyi kultúráknak ad otthont Ame- rika-szerte. Bostont a homoszexuális férfiak kifinomult társaságai teszik egyedivé, San Francisco az írók és festők városa, New Orleans a zenei kísérletezőkedvé, afroamerikai jazz művészekkel, Chicago óriási többnyelvű népességével, felhőkarcolóival és mamutiparával növi ki magát - miképpen Manchester Angliában. 1910-re azonban egyértelműen New York lesz Amerika első számú városa, a kortárs kultúra élharcosa, és 1915-re még az európai modern művészek is - sznobságukat legyőzve - kijelentik, hogy minden út New Yorkba vezet. A bohémek manhattani régi városrésze ósdi téglasorházaival, kusza utcáival (melyek New York eredeti várostervének maradványai), valamint olcsó lakásaival, kopott éttermeivel, varietékkel, kávézókkal, szalonokkal a nehézkes épületek és bérházak szabályos hálózatába befészkelve, jól megkülönböztethető része a kerületnek, és a belvárosnak is - a városlakók identitásának azonban még 1910 körül sem képezte részét. A Greenwich Village megnevezés inkább az újonnan érkezők (newcomers) különálló közösségére utalt. A lakók zöme munkás vagy szerény értelmiségi, közöttük rengeteg bevándorló: férfiak és újabban nők is, akik szerény szociális háttérrel, s többnyire képzettség, pénz, kapcsolatok híján, ám annál nagyobb ambíciókkal érkeznek a Village-be. Az itt letelepülő, mind szociális-politikai értelemben (vannak itt forradalmi szocialisták, mérsékelt haladó gondolkodásúak, jól képzett középosztálybeli amerikaiak, orosz szegények, angol gyárvárosokból érkezők, stb.), mind etnikailag heterogén társaság a nagyváros adta lehetőségek révén hamar ezer szállal összefonódó közösséggé formálódik, és nem kisebb célt tűz ki magának, mint hogy radikális baloldali eszméivel, lázadó művészetével, mintegy kulturális-politikai-szociális forradalommal átformálja Amerika arculatát. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv vii. 2012.570-574. p.
