Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
Magyar Károly: Királyi székhelyek - királyi paloták 51 találkozunk egyes német császári pfalzoknál is.) A közvetlen királyi jelenlét itt utóbb kiegészült a hatalom adminisztratív, területi reprezentánsával, a megyés- ispánival. Esztergom esetében egy objektum külön vizsgálatot, pontosabban újraértelmezést igényelne: a királyi város területén álló ún. Szennye palota. Ez egy 1177 körüli forrásban úgy tűnik fel, mint amelynek udvarán III. Béla király ítélkezett, s amely ugyanekkor már magántulajdonban volt. Eredetét tekintve viszont minden bizonnyal királyi tulajdonú lehetett, ugyanis későbbi elidegenítéséhez is királyi jóváhagyásra volt szükség.23 Székesfehérvár esetében többé-kevésbé ex nihilo24 vár(os)fejlődésről van szó: a mocsaras terület védett szigetén, illetve szigetein egyszerre fejlődött ki a vár, a „hozzá” tartozó, fejedelmi, majd királyi alapítású egyházi intézmények és a település(ek) halmaza.25 Ha azonban ennek fizikai lecsapódását, azaz az épületek formáját és topográfiai elhelyezkedését nézzük, már jóval nehezebb helyzetben vagyunk, és különösen érvényes mindez a korai „királyi vár”-ra (az idézőjel használatára 1. később). Az itteni fejlődést korábban Kralovánszky Alán,26 újabban Siklósi Gyula próbálta meg rekonstruálni.27 Kralovánszky szerint a fő sziget, azaz a Vársziget közepén eredetileg egy szabálytalan kör alakú árokkal és sánccal övezett, dombszerüen kiemelkedő fejedelmi vár állott, középén a Szent Péter-templommal (1. még alább!). Siklósi egy, a Kralovánszky által feltételezett sáncvár helyén álló, kettős falgyürűvel kerített kővár képét rajzolja elénk. Ez szerinte egy nagyjából 70/75 x 80/85 m-es (kb. 0,56-0,64 ha) alapterületű, négyszögletes alaprajzú belső-, és egy nyújtott téglalapszerü, déli végén azonban lekerekített, kb. 100 x 170 m-es (1,7 ha) alapterületű külsővárból állt. Mindennek belső elrendezéséről azonban vajmi keveset tudunk. Az alaprajzi rekonstrukció - részben sajnos csak a két világháború között megfigyelt - nagy területen jelentkező, de nagyon szórt falmaradványokra épül, amelyek tényleges összetartozása, kronológiai viszonya olykor meglehetősen 23 GYÖRFFY II. (1987) 250., 255. p.; Horváth István úgy véli (MRT 5. 152. p.), hogy az épület, amelynek egyes maradványait azonosította a kutatás, kamaraispán ház, és egyben a 12-13. századi pénzverés helye lehetett. 24 A bazilika környékén ugyan előkerült néhány olyan szórványos kőépület maradványa, amelyek római kori eredete elképzelhető (KRALOVÁNSZKY 1990.), azonban ezek nem minősíthetők városias településhez tartozónak. 25 A városra vonatkozó történeti forrásadatokat összegyűjtve 1. GYÖRFFY II. (1987) 376- 382. p. 26 kralovánszky 1967.; Kralovánszky 1990. 74-94. p. 27 SIKLÓSI 1996. 59. és 61. p. ábrái (az előbbi az eddig ismert maradványokkal, az utóbbi a Vársziget egészéhez viszonyított elhelyezkedéssel), valamint SIKLÓSI 1999. 69. ábra (az előbbi, a maradványokat feltüntető rajz nyomán).
