Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Gőzsy Zoltán: Szigetvár mezőváros funkcionális változásai 1687 és 1749 között
GŐZSY ZOLTÁN SZIGETVÁR MEZŐVÁROS FUNKCIONÁLIS VÁLTOZÁSAI 1687 ÉS 1749 KÖZÖTT Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy a 17. század végén és a 18. század első évtizedeiben tapasztalható transzformációs időszakban mely funkciók tették Szigetvár mezővárost ténylegesen központtá a dél-dunántúli térségben, illetve azt, hogy a funkcionális változások miként módosították a település pozícióit, a funkciók megléte milyen mértékben erősítette, azok hiánya pedig milyen mértékben gyengítette a város státusát. Szigetvár is leginkább akkor volt képes kiemelkedni, bizonyos fokú gyarapodást, fejlődést produkálni, amikor speciális funkciókra tett szert. A 16. század közepétől a 18. század elejéig ez a funkció a katonai volt, ami a város pályáját jelentős mértékben meghatározta.1 Sziget erődítménnyel rendelkező város lett. Az állandó katonai jelenlét világi és egyházi közigazgatási feladatok megjelenését vonta maga után. Azáltal, hogy az itt állomásozó katonák - egy viszonylag bizonytalan időszakban - biztonságot teremtettek, gazdasági és társadalmi fejlődést indukáltak a városban, centrális pozíciót kölcsönöztek a településnek. A katonai feladatok a visszafoglaló háborúk utáni időszakra is megmaradtak. A várban állomásozó katonaságnak köszönhetően a város - világi és egyházi - közigazgatási és egyfajta rendvédelmi központtá vált. A kiemelkedéshez hozzájárult, hogy a régió nagyobb településeit jelentősebb károk érték a Rákóczi- szabadságharc idején. Az alábbiakban olyan szempontokat vonultatok fel, amelyek külön-külön, illetve együttesen fejlődési folyamatot eredményeztek. Az állam szerepe A szigeti vár az állam számára stratégiai okokból volt fontos, aminek köszönhetően fejlesztéseket, bővítéseket hajtottak végre. Azért fontos ezt kiemelni, mert ez a szerepvállalás komoly előnyt jelentett Szigetvár számára, ebben a régióban ugyanis az állami innovációk szinte teljes hiányát tapasztaljuk. 1 A kérdésről részletesebben: HEGYI 2006.; DÁVID 2006.; VARGA2006.. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv vii. 2012.503-515. p.
