Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
48 Udvar - Város - Főváros Bár a Medium regniben fekvő királyi birtokok túlsúlya az adományozások révén a későbbiekben jelentősen csökkent, bizonyos törzsterületek uralkodói birtoklása a középkor folyamán végig megmaradt, sőt, úgy tűnik, Zsigmond korában valamiféle tudatos visszaállításra is kísérlet történt, igaz, a korábbiakhoz képest némiképp eltérő súlypontokkal.10 11 Szűkebb témánkra, a királyi várak/paloták formájára, illetve ezek és a város kölcsönhatására áttérve, utóbbi tekintetében a három korai királyi központ közül kettő esetében beszélhetünk közvetlenül, fizikai értelemben ilyenről: Fehérvárnál és (Ó)Budánál. Esztergom esetében ugyanis, ahol a város(ok) és a hozzájuk kapcsolódó egyéb, konglomerátumszerű településrészek a vár alatt helyezkedtek el, a vár inkább csak a kezdeteknél, azaz a „klasszikus” váraljai telepek kialakulásánál játszott szerepet." (Leszámítva itt azt a rövid időszakot, amikor a tatárjárást követően, 1249 és 1256 között IV. Béla rövid időre a várba költöztette a váraljai királyi város lakóit. Ez az elvetélt kísérlet elvileg annyit is jelentett volna, hogy a vár kontúrja - legalábbis egy ideig - közvetlenül jelölte volna ki a település határait, míg a benne lévő objektumok, pl. a székesegyház, az érsek palotája, stb. határozták volna meg annak a belső elrendezését.)12 Maga a vár egyébként egy kelta oppidum, illetve az azt követő római erődítmény, Solva romjai felett épült ki. Az, hogy a romokat közvetlenül felhasználták volna a korai erődítésekhez vagy épületekhez, egyelőre nem kimutatható. Ez legfeljebb egyes belső építmények alapozásánál fordult elő, de összességében nem befolyásolta az új épületek elrendezését.13 A korai, 980 körüli, csak sejthető elrendezést, mely szerint a fejedelmi rezidencia és a legkorábbi egyházi épület, az itt nyilván az ecclesia baptismatis (1. alább Székesfehérvárnál) és egyben korai várkápolna szerepét is betöltő Szent István vértanú temploma közvetlenül egymás mellett helyezkedett el a 10 TRINGLI 2001. 81., 85-87. p. 11 Az Esztergomra vonatkozó forrásokat összegyűjtve 1. GYÖRFFY II. (1987) 237-250. (vár) és 250-269. (királyi város), valamint 287. (az Új- vagy Németváros, azaz az érseki település) és 285-286. p. (Toplica, azaz a káptalani település). - Szoros értelemben csak a két utóbbi volt „váralja” s közülük csak az érseki város lett utóbb városfallal a várhoz kapcsolva. A történet, adatok és a régészeti eredmények összefoglalva hosszabban MRT 5. 78-112. (várhegy) és 129-155. (királyi város); röviden KMTL 199-201. p. Horváth István leírásában. A vár és a kapcsolódó középkori településhálózat topográfiai elrendezésére 1. pl. a KMTL idézett helyének térképmellékletét, vagy HORVÁTH 1996. 15. p. helyrajzi térképét. Az esztergomi vár és városfejlődés összefüggésére 1. még Gerevich 1990. 28-35. p. 12 Az átköltöztetésre, illetve ennek várhegyi topográfiai vonatkozására 1. GYÖRFFY II. (1987) 241-242., 247. p. 13 MRT 5. 80. p.; a kérdéshez legújabban 1. TOLNAI 2004. 49. p.
