Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Szirtes Zsófia: "Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire". Szász János szebeni királybíró választásának várospolitikai kérdései
Szirtes Zsófia: „Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire. 487 Nem tudják elképzelni, hogy Őfelsége a mellékelt kérdőpontokról akarna vizsgálatot indítani, mivel ez viszályt szítana. Rabutin segítségét kérik tehát, hogy amennyiben a királyi dekrétum nem tartalmazza a pontokat, más módon járhassanak el. A szebeniek szemszögéből nézve a Gubernium arra tett kísérletet, hogy a divide et impera elvet érvényesítse a szász natio ellen. Félreértelmezve a Szász Universitasnak a szabad választásra vonatkozó kérését, saját értelmezésében tálalta azt az 1698. tavaszi erdélyi konferencia ülésén, mintha a szászok között különbözés lenne e téren. Az uralkodónak e kérdésben tett resolutióját is sajátosan értelmezte. Ez ugyanis csupán annyit rendelt el, folytassanak le vizsgálatot arról, hogy a szebeni királybíró avagy a polgármester rendelkezik-e jurisdictióval az egész szász natio fölött. A Gubernium által megfogalmazott kérdőpontok közül azonban különösen a negyedik arra irányuló kísérlet - legalábbis a szebeniek nézőpontjából -, hogy ellentétet szítson az egyes szász törvényhatóságok és Szeben között. Mindezek után érdemes megvizsgálni a szász törvényhatóságoknak a négy kérdőpontra adott, 1698. július 24. és augusztus 9. között beérkező válaszait. Az opiniók között összesen nyolc szász város, illetőleg szék szerepel (hiányzik Segesvár, Újegyház és Kőhalom szék).77 Az első két kérdésre adott válaszokat összevetve megállapítható, hogy egyikük sem kérdőjelezte meg Szeben kizárólagos királybíró-választási vagy -jelölési jogát. A választással kapcsolatban azonban eltérő információval rendelkeztek. Szászváros szék a szász natiónak a szebeni királybírói méltóság betöltésével kapcsolatos privilégiumaira vonatkozó kérdésére nem tudott válaszolni, mivel nem állt rendelkezésére erre vonatkozó okirat, leszámítva a Báthori István által megerősített szász városi jogokat (Eigenlandrecht).78 Az elmúlt több mint száz év gyakorlatára irányuló kérdésre válaszolva hangsúlyozza, hogy emlékezetük szerint a szebeni királybírót a szebeni Százak Tanácsa választotta és a fejedelem erősítette meg.79 Nagysink szék véleménye szerint, ahogy az egyes szász falvak szabadon választhatják falunagyaikat, úgy illeti meg a városokat és székeket is a szabad hivatalnokválasztás joga, amely alól Szeben sem képezhet kivételt a királybíró-választás során. Megemlékezik a fejedelmi kor visszaéléseiről, amikor hármat jelöltek e méltóságra, amelyek közül az nyerte el a hivatalt, aki a 77 MOL F 46 1699/318. Szászváros: 1698. július 24.; Brassó: 1698. augusztus 1.; Szerdahely: 1698. augusztus 3.; Szászsebes: 1698. augusztus 3.; Szeben: 1698. augusztus 6.; Medgyes: 1698. augusztus 6.; Beszterce: 1698. augusztus 6.; Nagysink: 1698. augusztus 8. 78 A Báthory István fejedelem által 1583-ban jóváhagyott szász törvénykönyv szabad hivatalnokválasztást biztosított a szász törvényhatóságoknak. Eigenlandrecht, 1-2. p. 79 Szászváros opiniója, 1698. július 24. MOL F 46 1699/318.
