Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kovács Eleonóra: "Ugyanaz másképpen". Koronázóvárosból püspöki székhely: a 18. századi Székesfehérvár városképi változásai
Kovács Eleonóra: „Ugyanaz másképpen” - Koronázóvárosból püspöki székhely 453 amelyek a város új funkcióját is tükrözték, s míg a középkori városhoz elsősorban az uralkodók személyéhez kötődő események fűződtek, úgy a 18. századi Fehérvár az egyházi, s az egyre erősödő megyei reprezentáció színtere lett. E században még jelentősek az arisztokraták építkezései is, később ezen paloták funkciója is megváltozik. A város fokozatosan egyre több ingatlant birtokolt, s belvárosi „önkormányzati tömbök” kialakítására törekedett, ugyanakkor a külvárosok regenerálódásával párhuzamosan a belvároson kívül is rendelkezett közintézményeknek helyt adó ingatlanokkal. A megyeszékhely funkció kezdetben szerényebb léptékben mutatkozott meg, ám a 18. század végére e téren is volt előrelépés. Az egyre intenzívebbé váló megyei élet is igényelte a székhelyhez méltó megyeháza építését, s ezzel a funkcióval voltak összefüggésben egyes nemesi családok ingatlanvételei és építkezései is. Ez az igény is a 18. század végére született meg, s ekkorra már megmutatkozott, hogy a város e két szerepkörében, püspöki és megyeszékely minőségében folytatja a fejlődést. Fehérvár esetében a 18. század egy egészen új stílus jelentkezését, a barokk városkép kialakulását is maga után vonta. Ez nyilvánvaló összefüggésben van azzal, hogy sok ingatlan semmisült meg korábban, a maradványokat pedig beépítették, ugyanakkor a városképet meghatározó épületeket e században emelték. A funkciójában megváltozott település feladataihoz természetesen az új rendeltetésű épületek is hozzájárultak, hozzátartoztak. Ez az a korszak, amikor az általunk is ismert város térszerkezete főbb vonalakban már kialakult (főbb utak, új külvárosok). Érdemes ennek tükrében megfontolni, azt is, vajon miért úgy alakult a belvárost övező negyedek sorsa, ahogy azt tapasztalhattuk. A 20. században is falusias Palotaváros helyén, közvetlenül a belváros mellett most a Palotavárosi lakótelep található, s az ugyancsak kertes házas Felsőváros ma is az, tulajdonképpen a történeti belváros köré nem épült kiterjedtebb polgárváros, a szó szoros értelmében veendő polgárházak megmaradtak a belvároson, s a hozzá kapcsolódó két téren (Zichy liget, Vörösmarty tér) belül. Melléklet A város műemléki rekonstrukciós felmérése kiegészítéseként, a belvárosi házakról és tulajdonosaikról általam készített adattárból az alábbiakban a nevezetesebb tisztséget viselt tulajdonosok ingatlanaira vonatkozó adatokat közlöm a 18. századra vonatkozóan. Nem az összes 18. századi épület szerepe! itt tehát, ugyanakkor említem azokat a mai épületekkel azonosítható házhelyeket, ahol az 1700-as években ház állt, s tulajdonosai beleillenek a fentebb említett csoportba. Több épület a párhuzamos utcában állóval függ össze. Az adatgyűjtés
