Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)

Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kovács Eleonóra: "Ugyanaz másképpen". Koronázóvárosból püspöki székhely: a 18. századi Székesfehérvár városképi változásai

Kovács Eleonóra: „Ugyanaz másképpen” - Koronázóvárosból püspöki székhely 447

4. kép. Az Oskola u. 6. számú ház feltárás előtt (SZVL fotótára)

ház utca), aki a Caraffa-ház átépítője volt és apja. Martin Grabner, aki a bazilika átépítését tervezte, majd a kivitelezést is vezette. Ugyancsak itt volt háztulajdonos Jodocus Schmidt építőmester, aki 1707-ben a Rákóczi hívektől elkobzott házakat összeírta, vagy az építőmester/kőmüvesmester Hatzinger Pál. Utóbbi - aki az ún. „dunai barokk” mestere. Martin Wittwer köréhez tartozott - több jelentős 18. századi fehérvári építési munkában (jezsuita és ferences templom) való részvétele mellett a Zichy család különböző Fejér megyebeli építkezéseinél is közreműködött.41 Egy szobrászt (Flögl András, Lakatos u.), és egy könyvkötőmestert (Lang Ágoston, Jókai u.) is találunk a tulajdonosok között. Csak elvétve fordul elő olyan ingatlan, amelynek ne nevezetes, vagy fontos tisztséget betöltő tulajdonosa lenne. Ha valaki „csupán” kereskedő és polgár, később kiderül, hogy emellett valamilyen tisztsége mégiscsak volt, pl. Hell Ferenc kereskedő, aki 1752-ben nyitotta meg virágzó üzletét a városban, tanácsbéli, s városi közgyám is volt, vagy Say Mátyás szíjártómester, aki Fehérváron való letelepedése után nem sokkal közbizalmat élvezve városi szószóló lett

41 Fitz-CSÁSZÁR-Papp 1966. 46. p.; KOVÁCS-SZELÉNYl 1993. 9-10., 14. p.