Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kovács Eleonóra: "Ugyanaz másképpen". Koronázóvárosból püspöki székhely: a 18. századi Székesfehérvár városképi változásai
Kovács Eleonóra: „Ugyanaz másképpen” - Koronázóvárosból püspöki székhely 443 álló (Jókai u. 9.) épület is, mígnem a család 1808-ban elajándékozta. Ez tehát egy igen nagy kiterjedésű, tömbszerü épület volt. Az egykori Nádasdy (majd Szőgyény-Marich)-palota két középkori telken épült a 18. század közepén, a városháza épületéhez közel, s a főtérre néz. Több helyen van nyom arra, hogy a középkori, török kori épületek anyagát ebben az esetben is felhasználták, beépítették. Már a jelenlegi helyén álló épület is viszonylag nagy kiterjedésű volt, s központi helye miatt nem véletlen, hogy 1695-től városparancsnoki szállásként funkcionált egy ideig. 1750 körül kamarai tulajdonból uralkodói ajándékként került gróf Nádasdy Ferenc főispán birtokába, ekkor nyerte el mai formáját.34 (Az épület 19. századi tulajdonosai a Szőgyény-Marich család tagjai voltak. Id. Szőgyény-Marich László országbíró, 1865 és 1883 között Fejér vármegye főispánja.) Az egykori Zichy-palota épülete ma elválaszthatatlan egységet alkot a városházával. Korábbi épületek felhasználásával készült ez is, özv. Zichy Jánosné építtette 1781-ben.35 Főkapuja a Zichy címerrel azonban nem a főtérre, hanem az abba torkolló Kossuth utcára nyílik. Az arisztokraták tulajdonát képező épületek a városon belüli helyüket tekintve megközelítik az egyházi épülettömböket az elhelyezkedési rangsorban. Hozzájuk közel, de kissé mégis diszkrétebben foglalnak helyet. Pl. főbejáratuk nem a főtérre néz (Zichy), az épületnek csak egy része nyúlik be a főtérhez (Nádasdy), a Fő utcával párhuzamos mellékutcában áll (Eszterházy). Középületek A 18. századi középületek, illetve városi tulajdonú objektumok közé tartoztak a városháza, a megyeháza, s egyéb városi közcélú épületek. Központi helyen áll a régi városháza is, amely késő középkori előzmények felhasználásával épült 1690 körül (Városház tér). Épülete és elhelyezkedése azonban a püspöki palota uralkodó tömbjéhez mérve kevésbé tűnik jelentősnek. Az épületet 1938-ban építették egybe a Zichy-palotával. A téren mellette álló épület - 1790-ben épült lakóház - ma szintén a városháza része. Ehhez hasonlóan ugyancsak a központban (a főtérbe torkolló egyik utca elején) volt 1698-ban az Udvari Kamara által salétromház fenntartására kijelölt épület, így működött 1716-ig, majd 1750-ben a várőrség veszi használatba egy időre. A bazilika melletti (ma Arany János) utcában volt az 1720-as években a 34 Székesfehérvár 186-187. p.; SZVL XV. 26. No. 183. 35 Székesfehérvár 188-190. p.
