Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kovács Eleonóra: "Ugyanaz másképpen". Koronázóvárosból püspöki székhely: a 18. századi Székesfehérvár városképi változásai
436 Folyamatosság és újjászületés lélekszám növekedésének ütemét tekintve hasonló fejlődés volt jellemző más városokra is, vagyis az első fél évszázad fejlődése volt rohamosabb, azt követően beállt egy kiegyensúlyozottabb ütemre.22 A lakosságon belül a kézművesek és kereskedők számából és arányából ítélve Fehérvár a magyar városok sorában átmeneti helyzetben volt a szükebb piackörzetnek termelő kis- és középvárosok és a fellendülésüket elsősorban kereskedelmükre visszavezető jelentősebb városok között. Korábbi kiemelt kereskedelmi szerepe az útvonalak irányának megváltozása miatt már a török kor előtt módosult. Országos vásárai - elsősorban az állatvásárok - miatt továbbra is fontos kereskedelmi központ volt, ám a nemzetközi kereskedelemben már nem játszott szerepet. Piac központként inkább csak a megye egy részére terjedt ki hatósugara. Nem csupán kereskedelmi, de kézműipari szerepköre is korlátozott volt. Utóbbi fejlődésében is inkább a specifikus, ritka mesterségek gyakorisága volt feltűnő. E ritka iparágak művelői a város igazgatási-kulturális feladatköre következtében találtak termékeiknek igényesebb vásárlóközönséget.23 Nem maradt változatlan gazdasági szerepköre sem, 1757. június 13-án Mária Terézia kiváltságlevélben biztosította a város ötödik, Szent Bertalan-napi országos vásárát. Tény, hogy királykoronázás és országgyűlés - kivéve később az 1938-as országgyűlést - nem volt többé a városban, s a Szent István-kultuszon kívül valóban nem volt olyan országos jelentőségű szerepe, mint korábban. A török kor után kialakult városi hierarchiában jelentős, de nem kiemelkedő helyen állt. Fontos azonban, hogy viszonylag egyenletes fejlődést sikerült megvalósítania, s a városok rangsorában ekkor elfoglalt helyét tartani tudta. Igyekezett felhasználni az ősi alapokból nyerhető előnyöket is. Megyeszékhelyként való működése mellett püspöki székhelyként való funkcionálása volt a másik fontos pillér. A török kiűzése után nem került sor a kiváltságos káptalan helyreállítására. A prépostság és az őrkanonokság is közjogi szerep nélküli javadalommá vált. A préposthoz tartozó fehérvári plébánia azonban jelentős jogvita forrása volt a 18. században. Az esztergomi érsek a megváltozott viszonyokra hivatkozva többször megpróbálta joghatósága alá vonni a különleges jogokat élvező prépostságot. A vita a fehérvári püspökség létrejöttéig tartott, azt követően Fejér megye már nem a veszprémi, hanem a fehérvári püspökséghez tartozott. E változással tehát az egyházigazgatás terén sikerült előrelépnie a településnek. Mária Terézia 1777-ben alapította meg a székesfehérvári püspökséget. A régi társaskáptalanból székeskáptalan alakult, amely később hiteleshelyi tevé22 BÁCSKAI 2007. 447-465. p.; KÁLLAY 1958. 47-73. p.; BÁCSKAI 2002. 83-93. p. 23 BÁCSKAI 2007. 455. p.
