Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Géra Eleonóra: Iparosok társadalmi helyzetének alakulása az újratelepült Budán. Az iparosok képviseleti szerve, a Külső Tanács
Géra Eleonóra: Iparosok társadalmi helyzetének alakulása az újratelepült Budán 417 tetszett.30 Az elit tagjai nem is hagyták szó nélkül, hogy a „szegények közösségének” élére a „kivagyi” tímárok álltak. Lényegesen kevesebb adat maradt az utókorra a Matthy fiúk sógoráról, az 1713-ban külső tanácsossá tett Franz Matthias Pauerről. A család a Vízivárosban rendezte be otthonát, de további három lakóépületet birtokolt a Várban (Nr. 79., 169-170.). Nem szűkölködött a céh két másik, Külső Tanácsba került tagja, Hans Rodl és Johann Komfail, a temetői kápolna építtetője sem. A tímár és a mészáros mesterség társadalmi súlyát jelzi, hogy az 1720-as évektől kezdve a században uralták a szószólói tisztséget: Wilhelm Matthy tímár (1722-1730), Christoph Weiner mészáros (1738-1761), Christoph Jálics mészáros ( 1768— 1776), Joseph Rath tímár (1776-1788, 1790-1792).31 A „tanácsi párt” és a belső ellenzék nyílt szakadása A polgári ellenzék és a „tanácsi párt” viszálya 1722-ben az addig tapasztaltnál válságosabbra fordult, már-már belső lázadással fenyegetett. A helyzet a június második felében esedékes szószólóválasztáson mérgesedett el végleg. A tanács ugyanis a korábbi szokásnak megfelelően befolyásolni próbálta a választásra jogosult tizenhét céh tagjainak döntését, s saját emberüket, a törvényszéki ülnök Landtrachtinger festőt javasolták.32 A választójoggal rendelkező polgárság egészének nevében a céhenként megjelent két-két elöljáró döntött, akik visszautasították a tanács jelöltjét, mert nem akartak a tanács alkalmazásában lévő, azzal függőségi viszonyban álló személyt. A polgárság két vagy inkább három, azaz natiónként egy-egy szószólót kívánt, továbbá tanácskozásaikhoz egy külön szobát a városházán. A képviselők egyhangúlag szószólóvá választották 30 A családok nem egyéni ízlésük, hanem a közösség elvárásai, szokásai alapján rendezték be otthonukat, szerezték be használati tárgyaikat. Ld. bővebben DÜLMEN 1. 2005. 56-58. p.; BFL IV.1002.z. A 253. 31 A harmadik mészáros (Peter Weiner) 1714-ben tűnt fel a Külső Tanácsban, 1703 és 1705 között szószóló volt. BFL IV. 1002.a. 10. köt. 272. p. (1713.IV.28.), 1718.V.9..XI.18.; IV.1002. uu. Nr. 162.; SCHMALL 265-278. p. (NB. Schmall az említett kötetben Matthy foglalkozását tévesen fürdésnek adja meg.) 32 Landtrachtinger hivatali elődei, a vaskereskedő Andreas Wieser (városi zászlós), az üveges Bernhard Kahanek (tizedjegyző), a városi építőmester és földmérő Johann Hölbling, a vászonkereskedő Urban Dominicus (fertálymester), valamint a sebész Ignaz Hoffmann bizalmas viszonyt ápoltak a Belső Tanács tagjaival, akiknek jól jövedelmező városi állásukat köszönhették. A szoros köteléket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nevezett személyek kivétel nélkül felvételt nyertek a Belső Tanácsba. Ezek után érthető, miért állította azt a polgárság, hogy a felsorolt szószólók elsősorban a magisztrátus érdekeit tartják szem előtt. Géra 2009. 43-47. p.
