Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Géra Eleonóra: Iparosok társadalmi helyzetének alakulása az újratelepült Budán. Az iparosok képviseleti szerve, a Külső Tanács
Géra Eleonóra: Iparosok társadalmi helyzetének alakulása az újratelepült Budán 413 a korábbi Budai Kamarai Adminisztráció hivatalnokainak többsége nem hagyta el Budát. Az egykori kamarai adminisztrátor Zennegg soha nem titkolta a budai magisztrátus egyes tagjai iránt érzett személyes jellegű ellenséges érzelmeit, ahogyan a kamarai tanácsos Georg Brunner vagy Gabriel Krenzer sem. A kamarai tisztviselők és a belső tanácsosok közötti viszony Franz Ignaz Bösinger ügyét követően végleg megromlott. így nem csoda, hogy a kamarai tisztviselők meggyőződésből vagy akár személyes sértettség okán a városi ellenzék titkos támogatóivá léptek elő, s közel egy évtizedig sugalmazták a teendőket. Háttérben maradásukat részben a Bösinger leváltása körüli eseményekkel is magyarázhatjuk, hiszen a megbuktatott polgármesternek kifejezetten ártott a városiak szemében közellenségnek kikiáltott Kamarai Adminisztráció hivatalnokainak pártfogása. A két közeg között kialakult intenzív kapcsolat nyílt felvállalása vélhetően sem az érintett kamarai tisztviselőknek, sem a feltörekvő iparosoknak nem állt érdekében.24 A belső ellenzék vezéralakjai A korabeli társadalomban minden foglalkozási ágnak, mesterségnek szabott helye volt a városi hierarchiában. Az egyes mesterségek magyarországi megítélése nem sokban tért el a német kultúrkörben szokásostól.25 A 18. század elején a nagy erőkifejtést igénylő kétkezi munkákat, különösen ha sok szennyel, bűzzel járó tevékenységgel jártak, alacsonyabb társadalmi megbecsülés övezte. Az ilyen foglalkozásokat űző mestereket rendszerint még megfelelő anyagi háttér esetén sem tartották méltónak arra, hogy a magisztrátusba kerüljenek. Szegényebb városi polgárokat, például vargákat, vincelléreket Budán is kizárólag a falusiasabb jellegű külvárosok (Tabán, Újlak) (al)bíróságaiba választottak be. A szerényebb megélhetést biztosító mesterségek képviselői közül egyetlen szabónak (Ulrich Holdermann) sikerült felküzdenie magát a jövedelmező és tanácsképesnek tekintett fertálymesteri állásba. A magukat a budaiak „szegény közösségiének nevező elégedetlenkedő városiak népes táborának csupán néhány tagját érte az a megtiszteltetés, hogy külső tanácsossá választották. A velük azonos nézeteket valló polgárokat leszámítva a mesterlegények és a különböző natiókhoz tartozó városlakók tömegei 24 BFL IV.1002.uu. 74. d. 1722.; BÓNIS 1975. 166. p.; Az uralkodó magyarországi várospolitikájával és annak következményeivel kapcsolatban ld. a kötetben H. NÉMETH ISTVÁN Várospolitika új utakon: az abszolutista jellegű várospolitika jellemzői a Magyar Királyságban a 17-18. század fordulóján című tanulmányát; GÉRA 2009. 13-16. p. 25 Bővebben Id. DÜLMEN 2. 2005. 85-106. p.
