Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kenyeres István: Buda gazdálkodása a török alóli felszabadulástól a Rákóczi-szabadságharc kezdetéig
394 Folyamatosság és újjászületés 9. diagram. Buda kiadásainak megoszlása porciófizetés nélkül 1693-1702 adósságtörlesztés 27% várost alkalmazottak 37% Egyéb rendes és rendkívüli kiadások 10% lg azg atás i, V áro s üz em el tét é s 3% Ajándékok 4% Üti - és postaköltségek 4% Építés, karbantartás 13% Szőlők művelése, vétele, gondozása 2% A porció-kifizetés nélküli arányok esetében nyilvánvaló, hogy a város a saját nettó kiadásainak több mint egy harmadát saját hivatalnokai fizetésére költötte, az építkezésekre, karbantartásra 13%-ot adott ki, az úti- és postaköltségek, az ajándékok itt már 4%-ot képviseltek, tehát ez utóbbiak, különösen az ajándékok, összességében nem lehettek annyira megterhelőek a város kasszájának. A porciók nélküli kiadási büdzsé közel 30%-át viszont az adósságtörlesztés tette ki. Összességében az újjászerveződő Buda városgazdálkodása kapcsán egy dinamikusan növekvő bevételi rendszerrel és egy stabil kiadási szerkezettel szembesülünk a város betelepítését követő másfél évtizedben. Ez joggal adhatott okot a város vezetői számára pozitív várakozásokra, az adatok kvantitatív elemzése alapján már érthető, hogy miért tekinthetett a város vezetése optimistán az 1703. évi Diploma Leopoldinum kapcsán kirótt 8600 Ft fegy- verváltság megfizetésére.26 A város gazdálkodása stabil volt, a diploma révén megszerzendő pluszjövedelmek, különösen a telekkönyvi hivatal tekintélyes jövedelmei27 kapcsán joggal feltételezhették, hogy szigorú gazdálkodás mellett megfizethetik a rangemelkedéssel járó költségeket. Ebbe a viszonylag stabil 26 KENYERES 2006. 182. p. 27 Uo.
