Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kenyeres István: Buda gazdálkodása a török alóli felszabadulástól a Rákóczi-szabadságharc kezdetéig
382 Folyamatosság és újjászületés jövedelem nem származott innen. A városi szőlők borait ugyanis igen sokszor elajándékozták, persze ez alatt egy kicsit mást kell érteni, mint ma, nem ellenszolgáltatás nélküli akciókról volt szó ugyanis. A város kezdettől fogva meg szerette volna szerezni a sörfőzési jogokat, sörfőzdét kívántak létesíteni. Végül az első sörkimérési jövedelmek - igaz, elenyésző mértékben- 1699-ben tűnnek fel (10 majd 40 Ft, de 1719-ben már közel 10 ezer Ft, az 1740-es években pedig általában önmagában 3-4 ezer Ft.18) Egyéb rendkívüli adók Ezen rendkívüli adók és adóbevételek között - egy az 1694-ben a városnak átengedett fogyasztási adó, accisa-bevétel mellett - az 1696-ban kivetett kila- koltatási adót említhetjük. Kölcsönök Ez az inkább a későbbi időszakban meghatározó bevétel-típus a vizsgált korszakban elhanyagolható jelentőségű volt, mindössze két jelentősebb kölcsönfelvételről tudunk, ezek összege 1900 Ft. Ugyanakkor feltehetően nem minden kölcsönt jegyeztek be a számadásokba, mivel ennek az előbb említett összegnek többszörösét fizették ki hitel-törlesztés keretében. Mindenesetre nem ez az időszak a város jelentős eladósodásának korszaka, hanem éppen a Rákóczi- szabadságharc ideje, amikor az elszigetelt városnak jelentős jövedelem-csökkenéssel kellett szembenéznie, amit súlyosbítottak az 1703-ban megszerzett szabad királyi városi privilégium megváltására felvett hitelek.19 Egyéb jövedelmek Az egyéb jövedelmek alatt a teljesen rendszertelenül befolyó bevételeket tüntettem fel, a szindikus tartozásának megadásától kezdve az 1699-ben a városban járt kamarai bizottság költségére átutalt pénzig. 18 NAGY I. 1957. 79. p.; KÁLLAY 1972. 136-137. p. 19 NAGY I. 1957.
