Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Oross András: Az állandó várőrségek és az új polgárság konfliktusai a 17. század végén
372 Folyamatosság és újjászületés kök, horvátok és németek alkotta polgárság panaszlevelében kiemelte, hogy a katonaság kegyetlenkedései miatt egyre többen hagyják el a települést, ami miatt már a környék gazdasági élete is veszélybe került.29 Vecchyről Guido Starhemberg, a Duna-Dráva-köz területi katonai parancsnoka is meglehetősen elítélően nyilatkozott, sőt, többször javasolta elmozdítását is, ami végül 1695- ben járt eredménnyel.30 Egy jelentés szerint az 1685-ben elfoglalt Érsekújváron a katonai parancsnok alattvalóiként kezelte a polgárságot, aminek következtében a város benépesülni sem tudott, és erre bizonyíték, hogy - a már idézett Aichpichl-jelentés szerint - 1688-ban mindössze 12 polgára volt. Érsekújvár polgárai azt is megírták, hogy a parancsnok a városba érkezők áruit minden fizetség nélkül elveszi, elkobozza, ami az új betelepülést visszafogja.31 Már ekkor elérendő példaként tekintett a többi település Budára, Pestre, Esztergomra és Székesfehérvárra, mint olyan városokra, amelyek már megszabadultak a katonai önkénytől. Persze ezen városok helyzete is csak kívülről tűnhetett ideálisnak, erre például Buda város korabeli jegyzőkönyvei szolgálnak ellenpéldaként. Hogy a benépesedés hiányának milyen egyéb hatásai voltak, arra érdemes érdekes példaként idézni az érsekújvári ferenceseket, akik azért kértek a kamarai adminisztrációtól nagyobb ellátmányt, mert a gyéren lakott városból és a környék elnéptelenedett falvaiból nem kapnak elég alamizsnát.32 Az újonnan elfoglalt nagyobb városokban, amelyek a középkorból eredően akár komoly - királytól kapott - kiváltságokkal is rendelkeztek, sőt, a 17. század végén már nagyobb erődítménynek számítottak, többnyire tehát szabad századok állomásoztak állandó helyőrségként. Egyre tömegesebb alkalmazásuk bizakodást váltott ki a bécsi döntéshozókból, hogy megfelelő keretek között tartja a katonaság és a frissen betelepült polgárság mindennapi életét. A folyamatos hadi állapot azonban nem kedvezett a békés együttélésnek és az egyre differenciálódó, kiépülő katonai intézményrendszer sem volt képes ezekben az évtizedekben a megfelelő kontroll betöltésére. Az általánosságban vázolt és egyedi esetekkel is alátámasztott összeütközések azonban az összetett 29 ÖStA FHKA HFU 26. Aug. 1692 (r. Nr. 349. föl. 263-272.). Ugyanebben az évben a pécsiek is panasszal éltek a Budai Kamarai Adminisztráció felé Vecchy tevékenysége miatt MOL E 281 1692. ápr. nro. 60. 30 1694 augusztusában az uralkodónak is referáltak az ügyben (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 393. 1694. August nro. 286. föl. 413r.), aminek eredményeként 1695-ben elmozdították. ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 396. 1695. Februar nro. 13. föl. 55r. 31 ÖStA FHKA HFU 16. Februar 1689 (r. Nr. 327. föl. 338/47-304.). Érsekújvár polgárainak panasza a jelentés Dddd melléklete és jelenleg a 287. folión található. 32 Uo. Az érsekújvári ferencesek levele a jelentés Hhh melléklete és jelenleg a 295. folión található.
