Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Oross András: Az állandó várőrségek és az új polgárság konfliktusai a 17. század végén
364 Folyamatosság és újjászületés rán, vagy frissen verbuvált katonák szolgáltak a szabad századok kötelékében, a kapitányi pozíció ugyanakkor mintegy kegygyakorlás volt a császár részéről. Előnyük, hogy bármikor utánpótlásai lehettek egy-egy állandó hadseregbeli ezrednek, ugyanakkor akármikor fel is számolhatták őket. A bevezetőben is említett nagyobb városok és további magyarországi várak közül az alábbiakban találunk szabad századokat. 2. táblázat A magyarországi szabad századok létszámadatai (zárójelben a szabad századok száma) Hely Kapitány (1699) Keretlétszám 1699-ben* Buda 1692. július - 1699. március: Maximilian Wenzel Frankenberg, 1699. április - 1714. május: Johann Ferdinand Pfeffershofen 1000 (összesen 5 század) Székesfehérvár Christian Andreas Jörger 500 (2) Kanizsa Wolfgang Christoph Schenkendorff 250(1) Eger Johann Buttler 300(1) Nagyvárad Philipp Jakob Porten 300(1) Munkács Wolf Georg Auersperg 300(1) Tokaj Georg Benedikt O’Gilvy 300(1) Szendrő Alexander Gvadányi 150(1) Győr Karl Heinrich Steinsdorf 730(5) Komárom Heinrich Franz Mansfeld 724(3) Lipótvár Heinrich Starhemberg 600(6) Pozsony Lorenz Petruzzi 52 * Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen I. 209. p. Egy század és egy kapitány volt Eger, Munkács, Tokaj, Nagyvárad, Kanizsa, Szendrő, Pozsony, Székesfehérvár (itt 1699-ben olvadt össze az addigi két szabad század) váraiban az 1690-es években. Ezek a tisztségek a klasszikus várkapitányi pozíció folytatóinak tekinthetők, hiszen kinevezésük sokszor élet
