Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - G. Etényi Nóra: Gazdasági és államelméleti szempontok a 17. századi német nyelvű magyar vonatkozású városleírásokban
320 Folyamatosság és újjászületés szetei54 aprólékosan bemutatták, hogy miért is volt szükség gondosan kiásott circumvallatiókra, contravallátiókra, közelítő árkokra és hatalmas mennyiségű lőport igénylő hosszas teljes ostromra. Székesfehérvár ostroma kapcsán pedig a blokád alá fogott városokról: Eger,55 Szigetvár,56 Kanizsa adottságairól olvasható értekezés, elemezve, hogy milyen ellátási rendszerrel rendelkezett a város, amivel ilyen hosszan ellenállt a kiéheztetésnek, mi motiválta mégis a császári udvart a blokád fenntartásában, s milyen előnyei voltak hosszútávon a város számára, hogy nem teljes ostrommal és sok rohammal vették be a korábban oly fontos koronázási és királyi temetkezési székhelyet. Egy Szeged 1686-os elfoglalásáról szóló regensburgi tudósítás57 arra is kitért, hogy miért is tarthatott hosszabban a város bevétele, mint amennyire eredetileg tervezték és remélték. Tételes listákat közöltek Székesfehérvár,58 Eger, Kanizsa59 vagy éppen a korábban Thököly Imre kezén lévő várak, például Munkács hadi erejéről és ellátottságáról, bizonyítva azt is, hogy miért is érte meg olyan hosszan ostromolni. A császári udvar meghatározó nyomdásza, Johann van Ghelen 1685-ös harmincoldalas kiadványa60 nem Eperjes kéthavi ostromának fontosabb fordulatait ismertette, hanem a város jelentőségét emelte ki. A kiadvány oldalakon keresztül ecsetelte a város remek természeti adottságait, kiterjedt kereskedelmi kapcsolatrendszerét, gazdasági lehetőségeit jáspis lelőhelyeitől a jó minőségű szilva aszalásáig és színvonalas iskoláit, meg is magyarázva, hogy miért is tekinthető der Christlichen Aree auff den bey Gran... 3. „Dies Specification wasn von Munition auss dem Türckischen Feld-Lager in die Vestung Gran gebracht worden. Ein Schreib auss den Kays. Feldlager zu finden Regesnburg Gedruckt bey Augusto Hanckwizen 1685.” 54 MNM TKCS 1685.08.19. 54.164. Die Belagerung Neuhausei. SZALAI 2006. 51. tábla. 55 Gründliche Vorstellung und Beschreibung Der Stadt und Vestung Erla. Nebst denen Accords- Puncten welche von Ih. Kay. Maj. eigenhändig unterschreiben worden.” 56 StBR 4. Hist. pol. 1186./ 66. „Relation Dessen Was bishero wee Ubergab der Nieder- Ungarischen unter Türckischen Joch gestandenen Haubt Vestung Sigeth Neues vorgefallen ist. Im Jahr 1689.” 57 StBR 999/ 4 Hist. pol. 541/14. 42. „Relaton von Glücklicher Eroberung der an dem Theyss- Strom gelegenen Ungarischen Vestung und Handels Stadt Segedin den 23. Octob. 1686.” 58 StBR 4. Hist. pol. 541./19. /13. „Umständlicher Bericht von bisheriger Einschliessung und Ubergab der Ungarischen Berühmten Satdt und Vestung Stulweissenburg. Hist. pol. 541/19/14. Abermaliger ausführlicher Bericht betreffende die Eroberung Stulweissenburg.” 59 Hist. pol. 541/19/39. „Kurze Relation Von Eroberung der berühmten Vestung Canischa”. 60 App. H. 2218. „Eigentliche Relation Der in Ober-Ungam ligenden Statt Eperies, So von Ihro Eccell. Herrn General Valentin Graffen von Schulz den 20. Julii 1685. Belaegert, und den 19. Septembr. Darauff Abends ungefehr gegen 7. Uhr erobert worden. Wienn, bey Johan Van Ghelen Universitaet Buchtruckem. Zufinden unter der Ketten im Freissinger Hoff, bey Johann Conrad Ludwig.” Eperjes bevételéről német és olasz feliratokkal képes tudósításokat is közzétettek. „Belagerung der Stadt Eperies” MNM TKCS T 242.
