Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás. Európai helyzetkép és magyar eredmények
30 Udvar - Város - Főváros rosaival? Vannak-e Közép-Kelet-Európára jellemző vonások? Az összehasonlítás szempontjából érdekes lehet, hogy mivel a cseh korona országai a Birodalomhoz tartoztak, a cseh és morva területek feldolgozása megtalálható a Residenzenforschung sorozat kézikönyveiben is - de mi volt a helyzet például Lengyelországban vagy a Kárpát-medencétől délre? Végezetül sajátos problémaként kezelendők az oszmán-török korban bekövetkező változások, amelyek éppen rezidenciális szempontból voltak a legerősebbek, és ebben a megközelítésben új értelmezést kaphatnak. A hódoltsági területen ugyanis a helyi lakosság többé-kevésbé megmaradt, illetve helyenként menekülőkkel, újabb beköltözőkkel is kiegészült, ugyanakkor a földesurak a legtöbbször elköltöztek a városból. Ez nyilvánvalóan hatással volt az elhagyott rezidenciára és a szóban forgó nemesek új megtelepedésének helyére is. Ela- sonlíthatók-e az előbbiek a nyugat-európai felhagyott rezidenciákhoz? Milyen változásokat idézett elő a helyi társadalomban a földesúr és udvarának távozása, majd később esetleges visszatérése? Kérdések, releváns kutatási eredmények tehát lennének bőven. A magyar kutatás nemzetközi kapcsolatai azonban e tekintetben Kubinyi András halála óta sajnálatos módon jelentősen beszűkültek. Pillanatnyilag az építészettörténeti, épületrégészeti témájú konferenciák és kötetek kivételével71 kevés olyan fórum van, ahol a magyar eredmények rendszeresen recepcióra találhatnának a témával foglalkozó nemzetközi kutatásban. Éppen ilyen fontos lenne a magyar részvétel a friss kutatási irányzatok, kérdésfelvetések gyorsabb és alaposabb megismerése, integrálása érdekében. Biztató fejlemény, hogy a Residenzenforschung munkacsoport 2011-ben megjelent új programadó kötetében is hangsúlyozza az európai összehasonlítás igényét, és ennek érdekében német területen kívüli szakértőket kért fel egyes tanulmányok kommentálására.72 Amint azt az Urbs jelen kötete és az alapját képező konferencia is tanúsítja: a magyar kutatások is aktívan hozzájárulhatnak ennek a kutatási iránynak a további kiterjesztéséhez. 71 Itt elsősorban Feld István munkásságát kell kiemelni, többek között: FELD 1992.; FELD 2009.; FELD 2010. Ide kapcsolódhat az alkalmankénti magyar részvétel az ESF „PALA- TŰM: Court Residences as Places of Exchange in Medieval and Early Modem Europe” nevű nemzetközi kutatási hálózatban ( http://www.courtresidences.eu ). 72 Städtisches Bürgertum 2011. Ezt az elemet a kötetről készült recenzió is hangsúlyozza: http:// www.sehepunkte.de/2012/06/212S9.html (letöltve 2012 december).
