Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - H. Németh István: Várospolitika új utakon. Az abszolutista jellegű várospolitika jellemzői a Magyar Királyságban a 17–18. század fordulóján
H. Németh István: Várospolitika új utakon... 293 közül sokan, mivel nem vetette zálogba jövedelmeinek nagy részét. A 18. század első harmadában összeállított kimutatás szerint a tanács valóban úgy járt el, hogy a felvett hiteleket újabb hitelekkel igyekezett visszafizetni, és eközben valamelyest csökkenteni a teljes tőkeösszeget.17 Buda esetében sajnos egyre növekvő adósságokról értesülhetünk. Itt a biztosok eleinte csak fékezni tudták azt a folyamatot, ami végül az 1737. évi nagy kivizsgáláshoz és a teljes városvezető elit elbocsájtásához vezetett. Az azt követő vezetés esetében tudjuk, hogy igyekeztek az adósságokat csökkenteni, és törekvéseik, ha lassan is, de ahhoz vezettek, hogy a város eladósodása lelassult, majd megállt.18 A hadiadó beszedése, biztosítása A hadiadó beszedésének, maradéktalan befizetésének, valamint a hátralékok behajtásának a korszak várospolitikai intézkedéseiben kiemelt szerep jutott, hiszen legfontosabb állami bevételként, lényegében minden intézkedés ezeket a célokat szolgálta. A század első negyedében a kamara számára elsődlegesen fontos volt, hogy a hadiadó kezelése gördülékenyen és átlátható módon történjen, mindenképpen szerették volna megakadályozni, hogy a városok a 16-17. századhoz hasonlóan mintegy saját jövedelmükként kezeljék azt, és befizetésével kapcsolatban akár más jövedelmeik felhasználásával vagy - mint az sokszor megesett - hitelek felvételével is manipulálhassanak. Alapvetően fontosnak tartották, hogy a hadiadó-pénztárat a város saját bevételeitől és kiadásaitól teljesen külön kezeljék, hiszen így az állam által legfontosabb szempontként elvárt állami adó kifizetése jóval biztonságosabbá vált volna.19 Emiatt a hadiadópénztár városi kiadásokra történő felhasználását is nagymértékben akadályozták. A gazdálkodás belső ellenőrzése is nagyobb mérvűvé vált, hiszen a polgármester és a szószóló felügyelete alatt lévő pénzügyeket immáron két ember ellenőrizte, egy a belső tanácsból, egy pedig a választott községből. A kamara szándékai szerint a hadiadó beszedésének rendjét még szigorúbbá tették volna. A befizetés napját mindenképpen betartatták volna, és az ellenőrök bevonásával az adószedők és a belső tanács feletti kontrollt hoztak volna 17 MOL E 34 (Prot. rest. civ.) pag. 248-250., MOL A 20 (Litt. cam. Hung.) 1734. No. 4.; SVL Lad. XL et L. Fase. II. No. 93. 18 NAGY 1957. 114-119. p. 19 GÁRDONYI 1945. 211-212., 216-220. p.; MOL A 20 (Litt. cam. Hung.) 1716. No. 29., E 23 (Litt. cam. Seep.) 1721. december 3., 10., 1723. október 5., 1724. október 27., E 210 (Mise.) Civ. 8. t. 12. sz.
