Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - H. Németh István: Várospolitika új utakon. Az abszolutista jellegű várospolitika jellemzői a Magyar Királyságban a 17–18. század fordulóján
FOLYAMATOSSÁG ÉS ÚJJÁSZÜLETÉS H. NÉMETH ISTVÁN VÁROSPOLITIKA ÚJ UTAKON: AZ ABSZOLUTISTA JELLEGŰ VÁROSPOLITIKA JELLEMZŐI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN’ Bevezetés A szekció a Folyamatosság és újjászületés - Városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken címet viseli, elsődlegesen annak emlékére, hogy a főváros visszafoglalására 325 éve került sor. Az évforduló kapcsán érdemes e témát éppen most jobban körüljárni, mivel az utóbbi években erről az időszakról, tá- gabban értelmezve a 17-18. század fordulójáról több, az eseményeket és ezzel együtt a városok fejlődését befolyásoló tényezőket újraértékelő munka született, e témakörben új kutatások kezdődtek meg.1 Az alábbiakban éppen azért értelmezem tágabban a témát, hiszen a konferencia e szekciójának munkája nem korlátozódott a felszabadult Buda és Pest, valamint az oszmán fennhatóság alól ebben az időszakban kikerülő szabad királyi és mezővárosokra. A város- politikai változásokra ugyanis jóval korábban, a 17. század folyamán, erőteljesebben a század utolsó harmadától került sor. A változások döntően a városok (szabad királyi városok) valamint az uralkodó, az állam viszonyában álltak be, és mértékük igen jelentős volt, hiszen alapjában változtatták meg e viszonyt. A tanulmányban azt a keretet mutatom be, amelyet nem csupán a Habsburg fennhatóság alatt álló szabad királyi városok, hanem a frissen visszafoglalt, kamarai igazgatás alá került, egyben általában teljesen megújuló városok tekintetében is érvényesnek vélek. Európai tendenciák E változások korántsem magyarországi sajátosságként, a bécsi udvar elnyomó intézkedéseként jelentek meg a 17. század közepétől. A várospolitika európai tendenciái ugyanis már a 16. század végétől abba az irányba mutattak, hogy a * Jelen tanulmány a T 034847 OTKA pályázat, valamint a Habsburg Történeti Intézet támogatásával valósult meg. I CZIGÁNY 2004.; PÁLFFY 2010.; OROSS 2011. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VII. 2012. 283-308. p.
