Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Bessenyei József: Nagyszombat a Mohács utáni évtizedekben
254 Udvar - Város - Főváros Ebből nagy ribillió kerekedett, a soproniak a későbbiekben mindent elkövettek, hogy eredeti helyükre visszaülhessenek.1 Az incidens után Nagyszombat Budához közeledett, amit - többek között - egy 1533-ban a fővárosnak küldött levél is bizonyít. Ebben a budaiak azt jelezték a nagyszombati tanácsnak, hogy a Szent Zsigmond egyház (káptalan) ellen a külső borok behozataláról folyó perben - amely az ő és más szabad királyi városok kiváltságait sérti - igazukat bizonyítani és kifejteni akarják, a kért tanúvallomásokat küldje el részükre.2 A levélben használt formulák megegyeznek azokkal, amelyekkel korábban a soproniak éltek a kapcsolattartásban. A sors furcsa fintora, hogy a dúsgazdag káptalan egyik prépostja ebben az időben az a Várday Pál deák volt, aki később esztergomi érsekként oly szoros kapcsolatba került a város életével. Nagyszombat az igazságszolgáltatás más területein is együttműködött szomszédjaival. A hóhérok kölcsönadása például olyan szívességnek számított, amelyet a kapcsolatépítés országszerte bevett módjának tartottak, és a város vonakodás nélkül eleget is tett Korlátkői Zsigmond, Szentgyörgyi és Bazini Farkas gróf, továbbá Szenice mezőváros ilyetén kérésének.3 Nagyszombat elsősorban kereskedelmi központként szerzett rangot, mivel több fontos nemzetközi út is áthaladt a városon. Ilyen volt a Nagyszombat érintésével - a konkurens Pozsonyt elkerülve - haladó úgynevezett cseh út, amely Szakolca, Brno (Brünn/Morvaberény), Jihlava (Iglau) és Kutná Hóra városokon át vezetett Prágába. Pozsonyból Nagyszombaton át indult Sziléziába a Vág völgyén, majd a jablonkai hágón áthaladó út, amelyen a magyar borkivitel egy része zajlott. A Dunántúlon vásárolt bor szállításában a komáromi kereskedők is nagy szerepet vállaltak, de Pozsony és a Kis-Kárpátok termését, amely szintén kedvelt exportcikknek számított, a nagyszombatiak is szállították. Ugyancsak erre hozták be a katonaság fizetésére szolgáló görlitzi posztót ,4 A város felemelkedésében szerepet játszottak a betelepülő iparosok és a szőlősgazdák is. Az iparosréteg elsősorban a kereskedőket szolgálta, de figyelemreméltó a fegyverkészítéssel foglalkozó kovácsok nagy száma is. A 15. században négyet közülük gladiator névvel illettek, ők egy igen magas presztízsű mesterség, a kardkészítés mesterei voltak. Puskaművesek sem ekkor, sem a 1 Szende 2002. 2 1533. december 12., Buda. A budai tanács - Nagyszombat városnak. Státny Archív v Bratislave - Pobocka Tmava, Archív, mesta Tmavy Missiles, fol. 234. Eredeti. Papírfelzetes gyűrűs pecséttel. 3 VARSIK 1956. n. 43., n„ 60., n. 107/A. 4 BESSENYEI 2007. 40-48. p.
