Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek és a kamarai források tükrében
Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek... 241 városnak.53 A levélváltás egy egyszerűnek induló házvásárlás ügyében kezdődött. Cristof Meichsner pozsonyi polgár házát az ugyancsak pozsonyi polgár Sigmund Luttenberger szerette volna megvásárolni. Ferdinánd 1549-es válaszában megírta, hogy nem járul hozzá az ingatlanvásárláshoz, ugyanis a házat a [Magyar] Kamara szeretné megvenni saját céljaira. Az uralkodó a tanács tudomására hozza, hogy a továbbiakban „nem lehet, hogy a kamarának ne legyen Pozsonyban saját háza, ahol a leveleket, regisztrumokat, s minden más olyan iratot, amelyek a kamarai jövedelmek adminisztrációjára vonatkoznak, biztonságban és rendezetten el lehet helyezni és őrizni lehet. Ezenfelül a kamarai tanácsosoknak, titkároknak és írnokoknak, valamint más tisztségviselőknek kényelmes lakhatása kell, hogy legyen egy, a király tulajdonában lévő épületben. ”54 Mivel mindezidáig erre a célra idegen házakat voltak kénytelenek használni, abból nem kis kára származott a kamarának. Az elővásárlási jog indoklása is figyelemre méltó: „ Mivel a város a királyé, méltó dolog, hogy [...]« kincstár más vásárlókkal szemben előnyben részesüljön, s ezért sem tűnik úgy, hogy sértené a város szabadságát, ha gondoskodni akarva a saját szükségéről, házat vásárolna a városban. ”55 H. Németh szerint az udvar a század utolsó éveitől építette ki azt az eszme- rendszert, mely szerint a szabad királyi városok királyi birtokokként kezelendők, ennek fényében az uralkodó a rendek, s még fontosabb, hogy a polgári közösség beleegyezése nélkül rendelkezhetett a városok felett. Erre elsősorban azért volt szükség, hogy az udvar közvetlen ellenőrzést gyakorolhasson a városok jövedelmei felett.56 A fenti példa azt mutatja, hogy már a 16. század közepén előfordult, hogy az udvar, ha nem is konzekvensen minden esetben, de használta az itt vázolt érvrendszert. Témánk szempontjából jelentős adalékinformációval bír, ha megvizsgáljuk, hogy hol lehetett ez az ingatlan. Meichsner és Luttenberger a városi közösség tekintélyes tagjai közé tartozott.57 Előbbi 1546-1549 között a külső tanács tagja volt, utóbbi pedig 1554-1567 között számos alkalommal esküdt tanácsosi pozícióban vett részt a belső tanács munkájában. Még fontosabb, hogy hoz53 MOL MF C338 3216 fol. 1-2. 54 MOL MF C338 3216 fol. 2. 55 MOL MF C338 3216 fol. 2. 56 NÉMETH 2005. 213-214. p. 57 A városvezetésen belüli személyi kontinuitás, másként az egyszemélyi hatalomkoncentráció szempontjából Meichsner a politikai elit alsó rétegéhez tartozott, 1532-1551 között elsősorban a külső tanácsban tűnik tol (13 hivatali évben), a belső tanácsba nagy valószínűséggel csak három alkalommal került be. TÓZSA-RIGÓ 2007. 271. p. Luttenberger a fenti szempontok alapján a politikai elit középrétegéhez sorolható, az ötvenes és a hatvanas években legalább nyolc évben választották be a belső tanácsba. TÓZSA-RIGÓ 2007. 276. p.
