Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek és a kamarai források tükrében
238 Udvar - Város - Főváros elindítását az egykori Pozsony Városi Levéltár anyagainak az utóbbi években végrehajtott átszervezése sajnos nem tette lehetővé.48 A másik használható forrás az ún. Gabbuch, a továbbiakban ennek az adatsorait fogom elemezni.49 Ebben a forrásban azok a jelentések olvashatók, amelyeket a kamarás megközelítőleg évi rendszerességgel tett a polgármesternek és a tanácsnak a költségvetési egyenlegről.50 A Gabbuchban szereplő összegek mind a bevételi, mind a kiadási oldalon nagyságrendileg jelentős mértékben megnőttek, mintegy meghatszorozódtak a korszakban (ld. Melléklet, 1. sz. ábra). Az 1504-1527 közötti időszakban még átlagosan 1500-2000 fontdénár körül mo48 A közeljövőben tervezett kutatásba más városok számadáskönyveit is szeretném bevonni. Módszertani szempontból kiváló lehetőséget nyújtanak a hasonló források folyamatos adatsorai, amelyekből széleskörű adatbázis állítható fel. Az információ-együttesből létrehozott SPSS-adatbázis elemzése során statisztikai pontossággal meg lehet majd állapítani, hogy az egyes városok költségvetésében milyen súllyal jelentek meg a központi hatalomhoz közvetlen, vagy közvetett módon köthető kiadási tételek, illetve, hogy ezeknek hogyan változott a súlya az egyes időszakokban. A forrástípus számos további témakör mellett a városok közötti kapcsolati hálózathoz is fontos adalékinformációkkal is szolgálhat. Köszönettel tartozom Obomi Teréznek, amiért az elmúlt években felhívta a figyelmem hasonlójellegű forrásokra, illetve Cziráki Zsuzsannának, valamint Szabó András Péternek, amiért rendelkezésemre bocsátottak a témához felhasználható forrásokat. 49 MOLMFC489. 50 A Gabbuch elemzési korlátái kapcsán megjegyezhető, hogy a kamarás által a város vezetésének bemutatott mérleg nagy valószínűséggel nem fedte a teljes városi költségvetést. Számos olyan részinformációt említenek a források, nevezetesen időnként a számadáskönyvek is, amelyekből arra következtethetünk, hogy a bírónak és a polgármesternek is volt egy szűk pénzügyi mozgástere, azaz voltak olyan jövedelmek, amelyek a két vezető tisztséghez futottak be. Másrészt a városi költségvetés viszonylag rugalmas értelmezését mutatja, hogy magában a Gabbuchban is olvashatók olyan megjegyzések, miszerint a kamarás által bejelentett kisebb összegű hiányokat a tanács „elengedte” a kamarásnak, azaz a veszteséget egyszerűen leírták. Bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a bejegyzések gyakran nem az adott hivatali év végén születtek, hanem a kamarás hivatali idejének lejártával (általában két év) összegezték munkájukat. Továbbá nem tisztázott, hogy a polgároktól felvett kölcsönöket beépítette-e a mindenkori kamarás jelentéseibe. Az első jelentősebb hitelt az első jelentősebb hiány (1531/1532) után említik. Eszerint egy Pemflinger nevű személy 100 forintot hitelezett a városnak. MOL MF C489 fol. 36v. Előfordult, hogy maga a kamarás is saját pénzéből egészítette ki a költségvetést, s az ilyen kölcsönöket gyakran több év csúszással fizette vissza a város. Mindazonáltal a város pénzügyi teljesítőképessége szempontjából lényeges, hogy a polgároktól felvett hitelek csak a későbbi tényleges törlesztés során jelennek meg a terhelési oldalon, azaz nem a hitel felvételének pillanatában. Az eddig elemzett adatsorok nem nyújtanak tájékoztatást az ilyen jellegű terhelésekről és arról is csak áttételesen nyerünk információt, hogy a felvett hitelek mennyiben járultak hozzá a költségvetési egyensúly tartásához. A pénzügyi teljesítőképesség teljes feltárásához elengedhetetlen lenne az összes olyan - korábban már érintett - hitelügyletnek a felkutatása is, amelynek során a város folyósított kölcsönt az államnak.
