Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar (az udvari nemesség) kapcsolatának megközelítési módjai a késő középkorban és a kora újkorban
Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar... 179 Másik példaként a vargák 15. századi társadalom-topográfiáján belüli változásokra utalnék. Ha nagyjából húsz éves időmetszetekben vizsgáljuk azon városi ingatlanokat, amelyek rekonstruálhatóan az ehhez a foglalkozáshoz köthető polgárok tulajdonában voltak (illetve amelyek után adót fizettek), akkor megfigyelhetjük, hogy a várhoz közeli telkekről egyre inkább a belváros „belseje” felé mozdulnak el. Vagyis amíg a század elején még feltehetően a nagyobbszámú várbeli megrendeléseket is kiszolgálva inkább a Vödric-kapu közelében koncentrálódtak, addig a következő század elejére már más a helyzet, és inkább a városi elit által lakott belvárosi terek jelenthetik a fókuszpontot. Esetükben tehát tetten érhető, hogy a kézmüvescsoportok átalakuló topográfiája a korábbi ispáni központ (legyen ott az uralkodó vagy „csupán” a pozsonyi ispán) felé való orientálódástól a városi politikai és gazdasági (kereskedő) elit felé való orientálódás irányába mozdul el.35 A fentieken túl, amennyiben a városi elit és a nemesség/az udvar kapcsolatainak megközelítési módjairól beszélünk, elsődlegesen a városvezetők archontológiai és a kapcsolathálóik feltárására irányuló kutatások tanulságairól lehetne még szót ejteni,36 illetve arról, hogy kifejezetten a városi források tükrében hogyan, mikor és mennyire érzékelhető a nemesség 15. századi jelenléte a városban.37 38 Ez utóbbi kapcsán először három, szinte az egész 15. századot adatoló városi könyv elemzéséből kirajzolódó képre térnék ki. Az első ilyen az 1427-ben indított és 1529-ig tartó pozsonyi első végrendeleti könyv, a Protocollum Testamentorum, a másik kettő pedig az 1439-es állapotokat rögzítő telekkönyv, a Grundbuch, illetve a 15. század során folyamatosan (nagyjából az 1510-es évekig) használt, vagyis a változásokat is megörökítő második telekkönyv, az úgynevezett Satzbuch?* 35 A rekonstrukció módjára és részleteire: MAJOROSSY 201 lb. 102-121. p. (a vargákra vonatkozó térkép: 127. p. 5. sz. ábra). 36 Ami ehelyütt leginkább annyiban lehetne érdekes, hogy az archontológiai kutatások alapján megrajzolt városvezetők (a különféle fontosabb városi tisztségeket betöltő személyek) köre és az udvarhoz kötődő kapcsolataik hogyan reflektálódnak a városi elit topográfiájában. Ám ez külön tanulmányt érdemelne. 37 Fentebb már utaltam rá, hogy a fennmaradt városi kamarai számadáskönyvek jövőbeni részletes elemzésével (az 1440-es évektől) a városban vendégül látott nemesek körére vetülhetne az eddiginél talán jóval erőteljesebb fény. 38 A végrendeleti könyvre: Prot. Test., I—II. A telekkönyvekre: AMB, 4.1.2. (Grundbuch); 4.1.3. (Satzbuch).
