Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar (az udvari nemesség) kapcsolatának megközelítési módjai a késő középkorban és a kora újkorban
Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar... 177 kezdve - a királyi udvar előterét is bejárta.29 Bár nyilvánvalóan a topográfia szintén szerepet játszhatott abban, hogy a várat (a nemesek világát) - Budával ellentétben - az úrnapi körmenet Pozsonyban még akkor sem érintette, amikor az uralkodói udvar is jelen volt a városban, ennek háttere talán abban is keresendő, hogy a valószínűleg valamikor a 15. század közepén formát öltő körmeneti útvonal a város saját identitását volt hivatott demonstrálni, és egy, az ünnepi felvonulás alkalmával ritkán jelenlévő udvart nem kellett feltétlenül figyelembe venni. így a város önállóbban alakíthatta ki a helyi városi politikai elitre inkább koncentráló gyakorlatát, amelyet aztán az uralkodó jelenlétekor változtatás nélkül követett. A városi topográfia, illetve a térhasználat alakulása/változásai - egy olyan szabad királyi városban, mint Pozsony, amely földrajzi helyzeténél fogva mindig stratégiai szerepet játszott az uralkodók szemében - számos ponton reflektálnak az udvar (vagyis a vár) és a város viszonyrendszerére. Ezek közül sok mindent lehetne kiemelni. Kezdhetném például azzal, hogy miként nézett ki a kézművesek topográfiája az 1390-es évek körül, amikor az írott városi források alapján ezzel kapcsolatban először tudunk néhány foglalkozás kapcsán apróbb elemeket rekonstruálni, és amikor a városvezetést még az udvarhoz jobban kötődő comes címet viselő, familiáris városbírói tisztségviselés jellemezte, amelynek képviselői számos vár körüli külvárosi (vödrici) terület tulajdonosai voltak. Ezek aztán később a városhoz kerültek és bizonyos foglalkozások „sűrűsödési pontjaivá” váltak (lásd például a Zsigmondi intenzív építkezések idején a vödrici ácstelepet). Az említett időszakban nyomaiban még fellelhetőek a várat (is) kiszolgáló kézműves-telepeknek a későbbiekben már a város más pontjain sűrűsödő elemei.30 Ugyanakkor egy korábbi (1370-es), felülről jövő uralkodói döntés a hússzékek és a kenyérszékek elmozdításáról hosszútávon egy adott társadalmi csoport, a mészárosok (és velük összefüggésben a pékek) városbeli topográfiájára is kihatott.31 Hasonló - bár nem ugyanilyen közvetlen módon - hatottak a Zsigmond által szorgalmazott, vagy éppen csupán a jelenlétével kiváltott „infrastrukturális beruházások” a városban: a belváros körüli városfal kiépítése, az ispáni vár (királyi rezidenciává történő) átalakítása, a Szent Márton-templombeli királyi kápolna-építkezés, vagy a Fő tér átalakítása, ezen 29 Az 1501 -es budai körmenetre: PETÉNYI 1994. 44-50. p.; GODA 201 Ib. 73-74. p. A kiindulóponttól eltekintve Budán az útvonal hasonló lehetett a királyi bevonulásokéhoz. Mátyás bevonulásaira: KUBINYI 2001/2009. 233. p. 30 A korai pozsonyi bíródinasztiák kapcsán: SURÁNY1 1964.; a nemzetségi uralom időszakára: GODA 201 la.; az említett korai topográfia bizonyos elemeire (mészárosok, pékek, cipészek): Majorossy 2011b. 31 A mészárosok pozsonyi topográfiájának összehasonlító elemzésére: MAJOROSSY 201 la.
