Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Arany Krisztina: Buda, mint uralkodói székhely és távolsági kereskedelmi központ a 15. században, a firenzei és dél-német üzletemberek tevékenységének tükrében
162 Udvar - Város - Főváros a források. Az itáliai származású üzletemberek valódi nehézségeit általában az uralkodóval kialakuló konfliktusok okozták. Összegzés A firenzeiek Budán a 15. század első felében - a dél-német vezetöréteggel ellentétben - elsősorban gazdasági kényszerből szereztek polgárjogot, a hosszú távú letelepedés szándéka ritkán igazolható, valójában már ekkor is a királyi rezidencia vonzása lehetett nagyobb, már csak a pénzügyigazgatás által nyújtott üzleti lehetőségek miatt is. A15. század második felében a firenzeieket már egyértelműen a királyi rezidencia vonzotta, korábbi változatos tevékenységi körük jelentősen leszűkült. Jelenlétük azonban - csakúgy, mint a dél-németeké - a század során végig igazolható, a központi hatalom stabilitásától függően az 1470-es évektől 1526-ig tartó időszakban ismét jelentősen megnőtt számuk Budán, ahonnan az országban végzett tevékenységüket bonyolították. Összegezve, a korábbi szakirodalom által gyakran említett itáliai-dél-német konkurencia időszakos érdekellentétnek tűnik, sőt, az újabb adatok sok esetben üzleti együttműködésre utalnak. Források Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár, on-line: Collectio Diplomatica Hungarica. A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. Internetes kiadás (DL-DF 5.1) 2010. Utolsó letöltés: 2012. február 2. Archivio di Stato di Firenze Fondo Signori, Dieci di Balia, Otto di Pratica - Legazioni e commissarie, missive responsive Archivio del Catasto 1427. Hivatkozott irodalom ARANY 2007. ARANY Krisztina: Firenzei kereskedők, bankárok és hivatalviselők Magyarországon 1370-1450. Prozopográfiai adattár. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 14 (2007) 483-549. p.
