Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende László: Királyi központok kézművessége a 13–14. században
144 Udvar - Város - Főváros jelentek. Ugyanakkor a 14. századi polgárság vezetőrétege nem vált gazdag patrícius-réteggé, ebben számos ok miatt Zsigmond király rezidencia-váltása is szerepet játszhatott.65 Esztergom, Buda és Visegrád esetében nagyjából hasonló tendencia figyelhető meg. (Esztergom helyzete annyiban volt speciális, hogy a világi mellett egyházi központ is volt, azonban a klérus szinte állandóan konfliktusba keveredett az egyre erősödő polgársággal.) A különböző gazdasági adottságokat és lehetőségeket a kézművesek megpróbálták a maguk javára fordítani. Meghatározó jelentőségű a királyi-királynéi udvar jelenléte és (állandó) tartózkodása, mivel ez együtt járt a megrendelések számának növekedésével és a minőség emelkedésével, ugyanakkor a királyi udvar áthelyezése nem járt feltétlenül együtt a kézművesipar hanyatlásával: a mesteremberek a mindennapi életben használt eszközöket is előállították. Az esztergomi latinok pecsétjének lenyomata (1269) MNLOLDL687 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 65 MÉSZÁROS 2009. 28-29. p.
