Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás. Európai helyzetkép és magyar eredmények
UDVAR-VÁROS FŐVÁROS SZENDE KATALIN VÁROSKUTATÁS ÉS REZIDENCIA-KUTATÁS EURÓPAI HELYZETKÉP ÉS MAGYAR EREDMÉNYEK Keretek és fogalmak Városok és rezidenciák A rezidencia-kutatás (Residenzenforschung) az elmúlt évtizedek során jelent meg önálló arculattal rendelkező kutatási irányzatként, a történettudomány más ágazataihoz csatlakozva. Tanulmányom célja az, hogy áttekintse ennek az új területnek a kialakulását és kapcsolódását a várostörténet műveléséhez az európai és a magyar történeti kutatásban. Ezáltal nemcsak az Urbs jelen kötetében olvasható tanulmányok szélesebb hátterét igyekszem felvázolni, hanem azokra a pontokra is szeretném felhívni a figyelmet, ahol a hazai kutatás számára hasznos lehet a rezidencia-kutatás kérdésfelvetéseinek és eszköztárának hangsúlyosabb figyelembe vétele. Egyúttal azonban azt is jelezni kívánom, hogy az utóbbi években Magyarországon elért eredmények hogyan járulhatnának hozzá az európai városfejlődés tendenciáinak jobb megértéséhez. A rezidencia-kutatás kezdeteit és az 1990-es évek elejéig tartó fejlődését a magyar szakirodalomban korábban Kubinyi András már bemutatta (erre vonatkozó munkásságáról a későbbiekben lesz szó).1 Tanulmánya mentesít a részletek tárgyalása alól, és lehetővé teszi, hogy itt csak a várostörténet szempontjából lényeges elemeket emeljem ki. Mielőtt a két kutatási irányzat közös pontjait és lehetőségeit tárgyalnám, meg kell ismerkednünk munkájuk tárgyával és tevékenységük körével. A város meghatározásának nehézségei köztudottak.2 Azon települések köre, amelyet városnak tekinthetünk, korántsem egyértelmű és állandó, hanem változhat a vizsgált korszak szerint, valamint aszerint is, hogy mely tudományterület milyen irányzatát követő kutató milyen körülmények között igyekszik meghatározást adni rá. Más kritériumok szerint ítélt egy 20. század eleji jogtörténész, egy az 1970-as években a kvantifikáció módszereit alkalmazó társadalomtudós, majd 1 KUBINYI 1991a„ KUBINYI 1994. 2 Az egyik legutóbbi meghatározási kísérlet a középkor vonatkozásában: IRSIGLER 2003/2006. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VII. 2012. 11M4. p.
