Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei... 105 a wormsi székhelyű burgundiai királyról és lovagjairól, a nibelungokról szóló hősi eposzt, a Nibelungenliedet, amelyben Attila hun király udvara kétszer is említésre kerül. Először, amikor Attilának a burgundiai király testvérével, Krimhildával Bécsben rendezett esküvője, majd a királynak és feleségének érkezése hírét örömujjongással fogadják udvarában, Etzelburgban, másodszor, amikor a bosszúéhes Krimhilda ármánykodása révén meghívott burgundiaiak jövetelét hírül hozó követek a hun királyt Granban, azaz Esztergomban találják fel. Az Etzelburg elnevezést a korábban Óbudára települt, a Nibelung-ének korábbi változatait ismerő németek terjeszthették el, akik a római romok között Attila városát vélték felfedezni, majd a Passauba visszatérő keresztesek révén kerülhetett az eposz végső változatába. Számunkra az a lényeges, hogy a korabeli Nibelung-ének szintén Esztergomot és Óbudát tekintette királyi központnak. Maga az Etzelburg név a német hun monda hatása alatt keletkezett, s minthogy azzal tisztában voltak, hogy Attila birodalmának központja a későbbi Magyar Királyság területére esett, a középkor emberének képzeletében a hagyomány Aquincum impozáns romjaihoz kötötte Attila birodalmi székhelyét. Csakhogy az Etzelburg elnevezés a német hun monda bizonyos, a Nibelung-éneknél korábbi változataiban nem földrajzi névként, hanem a hun király rezidenciájának általános megjelöléseként kerül elő, s el kell ismernünk, hogy maga a Nibelung-ének megfogalmazása is támogatja ezt a megközelítést. A megoldást csak más források bevonása hozhatta meg, ahogy ezt már megtette a 19. század német és magyar szakirodalma, amikor Etzelburgot többen konkrét helyhez, azaz Óbudához kötötték. Ez azonban nem vált általánossá, s még a közelmúltban is találkozunk olyan német szakmunkákkal, ahol az azonosítást nem veszik figyelembe. Ez annál is meglepőbb, mert Ansbert német gesztájában konkrét városnévként említi Etzelburgot: „... nuntii [...] apud civitatem Ungarie, que Teutonice Czilnburg dicitur... " azaz a követek a németül Etzelburgnak nevezett városnál járultak III. Béla király elé.29 29 „...Dó kőmendisiu maere ze Etzelnburc von dán / dó vreuten sich dar inné wip únde man.” (mai német nyelven: „Da gelangten diese Nachrichten nach Etzelburg, wo sich / Männer und Frauen freuten...”) Nibelungenlied 1997. 416-417. p. 1379. strófa. „...Gähen mit den maeren sah man die spileman. / Etzeln si funden in siner stat ze Gran” (mai német nyelven: „Man sah die Spielleute mit dieser Nachricht schnell dahin / reiten Etzel trafen sie in seiner Residenz Gran...”) Nibelungenlied 1997. 452-453. p. 1497. strófa. A kommentár az 1379. strófa Etzelburg megnevezéséhez „Gran oder Ofen?” megjegyzést fűzi, az 1497. strófa Gran megnevezéséhez pedig „Gran dürfte wohl Etzelburg sein.,” - azaz valószínűleg Esztergom lehet Etzelburg - észrevételt teszi. Nibelungenlied 1997. 866., 876. p. A Karlsruheban, 2003- ban a Nibelungenliedról rendezett kiállítás katalógusában a Nibelungenlied helyszíneit bemutató térképen szintén nem szerepel (O)Buda. Nibelungenlied 2003. 36-37. p. A német
