Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei... 103 A királyi birtokon létesített egyház azonban a véglegesen 1212-ben elnyert területével már korábban is rendelkezhetett, mert erre enged következtetni a káptalan határait írásba foglaló adománylevél megfogalmazása.23 A budai káptalan és az (ó)budai királyi ház életében a 12-13. század fordulóján minőségi változást jeleznek forrásaink. Az első, igen jelentős fejlemény, hogy az uralkodói hatalom gyakorlásában lényeges szerepet betöltő fehérvári társaskáptalan után a budai társaskáptalan prépostjai is szorosabb kapcsolatba kerültek a királyi udvarral a III. Béla uralkodása alatt formálódó központi adminisztratív szervezet, a kancellária révén, amelynek nótáriusa, illetőleg kancellárja 1185-1186-ban Adorján budai prépost lett, a káptalan pedig a 13. század elejétől országos hatáskörű hiteleshellyé fejlődött.24 Az uralkodó (ó)budai jelenléteiről is értesülünk. Ansbert I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár életrajzírója gesztájában megemlékezik arról, hogy a császár, miután a Szentföldre vonuló keresztes hadai élén átutazott a magyar királyságon, Drinápolyból visszaküldte követeit, akik 1189 karácsonyán (O) Budán találták III. Bélát és udvarát.25 A császárt ezt megelőzően a király és felesége, Capet Margit, a francia király húga Esztergomban lovagi torna fényével emelt fejedelmi fogadtatásban és gazdag adományban részesítette. A látogatás során a császári krónikás, Lübecki Arnold feljegyzése szerint a magyar uralkodó négynapos (ó)budai és csepeli vadászatot rendezett magas rangú vendége tiszteletére.26 23 II. András király 1212. évi adománylevele hitelességével kapcsolatos kérdéseket 1. a tanulmány további részében, az adománylevél korábbi jogosítványokra utaló része: „... comperimus, que bone memorie antecessores nostri illustres reges Hungarie Budensi ecclesie omnia illa, quibus, ut prediximus, dampnificaveramus eandem, ab antiquis temporibus contulerint in dotem et eadem ecclesia omnium illorum tamquam dotis proprie fuerat usque ad tempus spoliationis predicte quieta possessione gavisa, videlicet terre, in qua tam ecclesia, quam villa Budensis est posita, iudicii totius ville, tributi fori cum cybrionibus vinearum in territorio adiacenti, cuius metas in presenti scripto diligenter fecimus annotari. ...” Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban DF) 230035 (kiadása: BTOEI. 6-ll.p. 5. sz.) 24 „...hanc paginam Adrianus Budensis ecclesie prepositus et regalis aule cancellarius annotavit.. .’’DL 40065; 1. még DL 40532; DF 208291 \AMTF IV. 662-663. p.; FEJÉRPATAKY 1885. 29-36. p.; KUBINYI 1975. 59-121. p.; ÉRSZEGI 1984. 72-79. p. 25 ANSBERTUS: Gesta Friderici 1189: „...nuntii [imperatoris (kiem.: S. E).] prospero itinere circa nativitatem Domini apud civitatem Ungarie, que Teutonice Czilnburg dicitur, ad regem Ungarie pervenerunt...” Catalogus fontium I. 296. p.; ÁMTFIV. 663. p.; Óbuda és Etzelburg azonosítására. GÖMÖRI-HAVAS 1891. 7-14. p.; ECKHART 1928. 30-31., 35., 38-39. p.; K.UMOROVITZ 1971. 38-39. p.;GYÖRFFY 1973. 249-251., 273. p. 26 ARNOLDUS LUBECENSIS Cronica 1189: „.. imperator a rege deductus est in urbem Adtilefl] dictam, ubi dominus imperator quatuor diebus venationi operam dedit.” Catalogus fontium I. 305. p.; ÁMTF IV. 663. p.
