Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei... lül mégsem vált sem igazgatási (várispánsági, vármegyei),14 sem egyházi (püspöki) központtá, ahogy ez Esztergomnál és Fehérvárnál történt. Jóllehet ez e két város esetében sem teljes körű, hiszen Esztergom nem lett korai, azaz állam- alapítás-kori ispánsági központ, Fehérváron pedig nem alakult püspökség. Az Árpádok magánbirtokának tekintett területeken, ahol székhelyeik kialakultak, gyakori jelenség ez, amit (O)Buda esetében is tapasztalunk. A korai időszakban Budának nevezett terület all. századtól a 12. század második harmadáig Megyer és Pazándok közös déli határvonalától egészen nagyjából a budai Várhegy kétharmad részéig (a mai Hilton szállóig, másként az Alagút vonaláig), vagy a Várhegy végéig terjedhetett abból a megfontolásból, hogy valahol e területen belül érintkezett Pest jobb parti részével, Kispesttel.15 A kutatás már régen felfigyelt arra, hogy az országos átlaghoz képest Buda környékén feltűnően sok korai királyi alapítású magánegyház, kápolna található. Hajói megfigyeljük ezek rendszerét (Fehéregyháza, Óbuda, Szentjakabfalva, Nyék, Alkeszi, Felkeszi, Buda, Kispest {Szent Gellért}, Sasad {Szent András}, Örs {Szent Márton}, Csík) azt találjuk, hogy nagy részük (kivéve Keszit és Nyéket) az (Ó)budát Fehérvárral összekötő útvonal mentén fekszik.16 (Ó)Budába torkoltak ugyanis a keletről a pesti és a jenői réven, a Dunán áthaladó utak (egyébként a régi római útvonalaknak megfelelően), s innen ágaztak el a tatárjárást megelőzően mind Esztergom, mind Fehérvár felé.17 A korai Buda környékén fellelhető kápolnák rendszere eredeti funkciója szerint valószínűleg e két központ közötti összeköttetést biztosította mindaddig, amíg közülük Óbuda, majd Buda maga is központtá vált. Nem lehet véletlen, hogy a fehérvári székhelyen a Szent István által emeltetett dinasztikus temetkezési, majd koronázó templom működtetésére alapított társas káptalan létrehozása után közvetlenül a királyság második királyi alapítású prépostsága (Ó)Budán létesült. Területére vonatkozóan átvette az itteni királyi kúria igazgatási szerepét, épületegyüttesében magába foglalta a királyi házat.18 A késő római kori legiotábor erődjének maradványai között, a mai Árpád 14 A kérdéssel legutóbb Tringli István foglalkozott. TRINGLI 2010. 377-385. p. 15 Györffy György 1973-ban írt művében a határt még a mai Alagút vonalában húzta meg, amit megismételt 1997-ben, de 1998-ban Kispest határát a Várhegyen a 13. század közepén megépült domonkos kolostor határáig határozta meg, Kubinyi András viszont a Várhegy déli végéig. GYÖRFFY 1973. 269-270., 305. p.; GYÖRFFY 1997. 103-106. p.; ÁMTFIV. 678. p.; KUBINYI 2000. 23. p. Pest és Kispest 1113. századi kialakulásának összefoglalása legutóbb VÉGH2006. 19-21. p. 16 JANKOVICH 1959. 57-98. p. 17 GLASER 1929. 138-153. p.; FÜGEDI 1959. 7 12. p.; KUBINYI 1964. 85-86. p. 18 GYÖRFFY 2000’. 233-248. p. Az udvarház helyére utal I. Lajos király 1368. július 8-i adománylevele, amelyben László veszprémi püspöknek és királyi alkancellárnak adományozta azokat a Szent Péter egyháza és az őrkanonok, valamint az olvasókanonok háza között fekvő
