Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Gulyás László Szabolcs: Rezidencia és városfejlődés. Földesúr és mezőváros a középkori Magyarország északkeleti részén
GULYÁS LÁSZLÓ SZABOLCS REZIDENCIA ÉS VÁROSFEJLŐDÉS: FÖLDESÚR ÉS MEZŐVÁROS A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG ÉSZAKKELETI RÉSZÉN* A nagy hagyományokkal rendelkező rezidencia-kutatás a 20. század közepétől hazánkban is mind fontosabb szerepet tölt be a középkortudomány palettáján. A régészeti, társadalom- és településtörténeti vonatkozásokat is ötvöző kutatási irányzat és a legfontosabb királyi székhelyek vizsgálata Magyarországon az úgynevezett budai vitával teljesedett ki, de jelentőségét napjainkig sem veszítette el.1 Témánk szempontjából különösen fontos kiemelni, hogy a királyi rezidencia, az udvar jelenléte komoly városfejlesztő tényezőnek számított, az uralkodó egyértelmű célja a rezidenciául szolgáló város - egyúttal mint fontos, presztízsértékkel is bíró település - gyarapítása, fellendítése, kiváltságokkal felruházása és védelme volt. Az udvar szükségletei növelték a városban megjelenő vásárlóerőt, s elősegítették a helyi kézműipar és kereskedelem fejlődését is.2 A fejlődéshez emellett az is hozzájárult, hogy a nemesség felső rétege egyre inkább arra törekedett, hogy a királyi székhelyen állandó lakóhelyet, palotát létesítsen, és így minél többet lehessen az udvar és az uralkodó környezetében.3 A nemesség jelenléte tovább növelte a városban a fogyasztást és további értékesítési lehetőségeket teremtett a helyiek számára. A királyi rezidenciák városfejlesztő hatásán túl nem mehetünk el azonban szó nélkül a püspöki és főúri székhelyek hasonló szerepe mellett sem. A püspö* A tanulmány az OTKA PD 78132 számú pályázat keretében készült. 1 Az eredetileg Gerevich László és Zolnay László között kibontakozott úgynevezett budai vita korai szakaszához ld. FÜGEDI 1964. A vita lényegének rövid összefoglalása: MAGYAR 2008. 13-14. p. Utóbbi munka a rezidenciák kérdéskörét, a kutatás helyzetét magyar vonatkozásban és európai kitekintésben is értékeli. Uo. 23-30. p. A magyarországi királyi rezidenciákra Id. KUBINYl 1999a. 2 Visegrádon ez a királyi rezidenciának köszönhető városfejlesztő vonás a kézműipari termékek iránt megmutatkozó nagyarányú keresletben mutatható ki a leginkább, ami egyúttal az iparágak specializálódását is elősegítette. A királyi székhely szerepből a legtöbbet a fémipar, illetve az építőipar profitált, főként a nagy királyi építkezéseknek köszönhetően. MÉSZÁROS 2009. 40-41. p. Buda kereskedői számára is nagy bevételeket jelentett, hogy az udvar a városban tartózkodott, ahogyan az országgyűlések és a bíróságok is időről-időre tömegeket, mégpedig fogyasztó tömegeket vonzottak a városba. KUBINYl 1973. 97-98. p. 3 Budán a főurak városba költözése, amely az 1340-es évektől indult meg, egyértelműen a királyi székhely szerepnek volt köszönhető. KUBINYl 1973. 20. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv vn. 2012.201-226. p.
