Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája?
154 Városépítés, várostervezés útvonalként is funkcionáló főút feléhez a későbbiekben kiemelkedő jelentőséget nyerő forgalmi csomópontot terveztek a völgy nyugati oldalán futó új fő közlekedési útról a centrumba vezető leágazás számára.27 Karlovy Varyban 1957-ben, a szocialista országok utazási irodáinak konferenciáján ismertették a turizmusra vonatkozó iránymutató szovjet álláspontot: az idegenforgalom fejlesztése fontos, mivel elmélyíti a szocialista népek testvéri barátságát, a kapitalista országokból érkező vendégek pedig személyesen ismerkedhetnek meg a szovjet valósággal. A tudatos gazdaság- és társadalomszervezés ugyan a rendszer deklarált specifikuma volt, azonban ezen a téren sem álltak rendelkezésre komolyan megalapozott számítások és tervezetek. Valószínűsítették, hogy a dollár-kitermelési mutató az idegenforgalomban előnyösebb, mint más exportágazatokban: példának okáért 1 liter pálinka a külkereskedelemben mintegy fél USD hasznot eredményezett, míg kimérése szállodaipari szolgáltatás keretében annak sokszorosát hozhatta.28 A szűkös erőforrásokat ezekben az években a lakásépítésre koncentrálták, a szállodaipari beruházásoknak kevés esélyük volt.29 Nem tudni, hogy a fővárosra és a Balatonra koncentráló (ez utóbbi idényjellegű) csekély volumenű szállodaipari beruházási keretből Salgótarján mi okból részesedett.30 Nagyarányú dollár-kitermelési hatékonysággal aligha kalkulálhattak. Nyilván a „testvéri” KGST relációkra és a táji adottságra, a hegyvidéki turizmusra alapoztak. Salgótarjánt megelőzően Kecskemét kapott új szállót, amit azzal indokoltak, hogy a városnak „nincs szállodája”.31 Az elkészült létesítményt Zalaváry Lajos 27 MÓL XXVI-D-8-f/(205) 224. A városközpont részletes rendezési terve, 1955. X. 15. Mellékelve: fotók a korabeli állapotokról, forgalmi terv, stb. Az építési szabályzat tervezetében meghatározták, hogy területet kell biztosítani szálloda és központi kultúrház számára. A tervezők javasolták az izraelita templom mint könyvtár és a Janikovich kúria - az egyetlen műemléki épület - megtartását, illetve városkompozícióba illesztését. Utóbb elbontották mind a kettőt. MOL XXVI-D-8-f/32. d. (MÓL XXVl-D-8-f/(204)223.) Organizációs vizsgálat, 1955. X. 15,) PERÉNYI 1956.; GYÁRFÁS 1956. 70. p. (A tanácsház tornya átkerült a Főtér déli oldalára, háttal a Főváros felőli érkezésnek.) A területen, az „állomástól 1 perc távolságra”, a Fő utca 98. sz. alatt működött szálloda, az 1930-ban alapított Bristol. LADÁNYI 1934. 131. p. 28 REHÁK 2009. Ld. még BURGER 1968. Egy férőhelyre számítva a salgótarjáni szálloda a legolcsóbban kivitelezettek közé tartozott. 29 Az időszakban egyetlenként Sztálinvárosban 1951-1954 között épült meg a hamisítatlan szocreál Arany Csillag Szálló, tervezője Zilahy István, belsőépítésze Minári Pál. BARKA- FehÉRVÁRI-PRAKFALVI 2007. 26-29. p. 30 A város a hatvanas évek elején két kis szállóval - 16 szoba, 38 férőhely - rendelkezett. Kronológia II. 1962. 151. p. 31 Kecskeméti szálloda. Magyar Építőművészet, 7 (1958) 1-3. sz. 22-24. p. Tervezők: Janáky István, Perczel Dénes. Építőművészeti szempontból az előzmények egy isztambuli és egy an-
