Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája?
Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája? 153 3. kép. Salgótarján, a Fő tér helyszínrajza a környező épületek elrendezésével Pogány 1973 nyomán. a Fő térre, a vasútállomással átellenben épül majd a művelődési ház.25 Maróthy Győző, Kővári Lajos és Bérezi Sándor részletes rendezési tervtanulmánya a kulcsmozzanatokat rögzítette, amelyek a tényleges városfejlődés csomópontjai lesznek. A terepadottságok, vagyis a szűk völgy miatt kettős városcentrumot határoztak meg: az egyik a megyei tanács térsége közigazgatási funkcióval (a rendőrség mögött 1954-re a tűzoltóság is megépült), a másik a pályaudvar - Fő tér körül helyezkedett el, kulturális és üzleti jelleggel bírt. Ennek első megépült eleme az Állami Áruház épülete volt, terveit Vass Antal készítette 1951-től, de átadására csak 1956. augusztus 1-jén került sor.26 A helyszínrajzon a szálloda helyét is megjelölték a főút nyugati, a Fő tér állomás felőli oldalán, hozzávetőleg a fennálló helyzetének pandanjaként. A két központ között a felvonulási 25 PERÉNYI 1955. A tanulmányban Sztálinváros, Kazincbarcika, Várpalota, Ajka, Tatabánya stb. mellett Salgótarján városközpontjáról is szó esik, ld. 91. p. A művelődési ház tervezője Maróthy Győző és Ilonczay Nándor. Vő. MÓL XXV1-D-8-Í/32. d. Általános rendezési tervjavaslat, 1954.XII.1. Műleírás a városkompozíciós tervjavaslathoz. A hat szomszédsági egységből kialakítandó város központja (3. sz.sz.e.) a Fő tér - felvonulási tér, ahol szükséges, hogy a Tanácsháza tornya 400 m távolságból látszódjék, déli irányból a Rákóczi út tengelyében. Ld. még: MÓL XXVI-D-8-f/(203) 222. Nagyalakú iratok, fotók a kompozíció variációiról. 26 Kronológia II. 1956. Vili. L; Tudósítónktól: a legszebb vidéki áruház. Szabad Nép, 1956. augusztus 2.; Salgótarjáni áruház. Magyar Építőipar, 6 (1957) 1-2. sz. 39. p.
