Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája?
Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája? 151 felé fejlődik”, a Vásártér, a völgy egy szélesebb pontja mellett döntött.16 A Területrendezési Intézet Nógrád megye és azon belül Salgótarján helyzetét is felmérte, s fejlesztési-tervezési programvázlatot készített. A „központképzés” pontja alatt megállapította, hogy „gyakori a papírral fedett, nem füthető, víz nélküli viskó. Ez a rész a Fő utca [ma: Rákóczi út] frontális része által eltakarva a dombok lábáig húzódik.” A „városmag képzés” lehetőségeiről a dokumentum azt rögzítette, hogy „a jelenlegi centrum a tanács [Városháza] és a vasútállomás közötti rész. Az épülő vármegyeháza és a Vásártér nagy lakóházakkal és tér képzéssel a városcentrum ide fog áthelyeződni, bár a kereskedelem (kiemelés - P. E.) a régi centrumot jelzi”,17 azaz egy kettős városcentrum kialakulásának lehetőségét vetették fel, ahol a kereskedelmi (később a kulturálissal is bővül) funkciók dominálják az északi városháza - vasútállomás - posta térséget. A (megyei) közigazgatás súlypontja pedig a déli „központ”- ban alakult ki. A Németh Pál-Tálos Gyula tervezte hatásos, preszocreál jegyeket képviselő, átmeneti stílusú épület, illetve az épülettípus létjogosultságának ideologisztikus megalapozása is megtörtént ekkor: „a megyei tanács felállításával népi demokráciánk szoros kapcsolatot létesít a közigazgatás és a dolgozó nép között, és ezért a megyei tanácsok székhelyeit úgy jelölte ki, hogy azok a dolgozó nép tömegközpontjaiba (kiemelés - P. E.) essenek. Tehát ipari jellegű városokba.. .”18 Az épület mellé telepített megyei rendőrkapitányságot 1953-ban adták át.19 A megyeházával átellenben, a főút ellenkező, nyugati oldalán a Vásártér térfalait az ötvenes évekre jellemző zárt, keretes beépítési módban a 4. sz. ún. szomszédsági egység (lakókörzet) házaiból cour d’honneur-ös jelleggel alakították ki.20 A megyei tanács épületének főhomlokzatán a szocializmus építésében a munkás-paraszt és értelmiség összefogását szimbolizáló dombormű csak 1956 szeptemberében készült el.21 Pár hónappal később a december 8-i sortüz halottakkal és sebesültekkel borította el a teret.22 Annak ellenére, hogy a Vásártér (1961-től Lenin tér) egyfajta centrumként épült ki az ötvenes évek első felében, a Városépítési Tervező Vállalat 1950 16 Kronológiait. 1950 I. 19., 1950. október. (XI. 16.) 17 MÓL XXVI-D-8-f/3. d. 22. kötet, 1951. XII. 21. (Az irat szerint: „szállodák száma 2, 44 férőhely, kevés és rossz”.) 18 Vö. FEHÉRVÁRI-HAJDÚ-PRAKFALVI 2006. 144-145. p. 19 Kronológia II. 1952. I. 30., 1952. december és 74. p. (1953 folyamán) 20 MOL XXVI-D-8-f/33. d. (IV./2. dossz.) A Vásártér beépítési terve, 1953. XI. 5. és módosítása, 1954. II. 25. Tervező: Maróthy Győző, VÁTI Városrendezési Osztály. (Mellékelve dokumentum értékű felvételek a területről.) 21 Hírek. Szabad Művészet, 1956. 7. sz. 348. p. A kompozíció történetéről egyes iratok Boda Gábor szobrászművész hagyatékában, Magyar Építészeti Múzeum Itsz.n. 22 Kronológia II. 1956. XII. 8.
