Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Valló Judit: Legénylakás – modern lakósejt. Fővárosi garzonlakások és bérlőik a 19–20. század fordulójától az 1940-es évekig
86 Városépítés, várostervezés Az egyszobás, garzonlakásos háztartások lakószám szerinti nagyságát az 1920-1935 közötti időszakban, illetve - nem minden típusra adott arányszámok mentén - 1941-ben tudjuk nyomon követni. Ahogy a táblázatban (2. táblázat) is látható, 1920-tól az egyedülállók háztartásainak arányszáma folyamatosan növekedett, 1930-ban és 1935-ben a garzonlakások már jóval több mint felében élt egyetlen főbérlő. Ezzel párhuzamosan a két főből álló garzonos háztartások aránya 1920-1925 között kissé csökkent, majd a harmincas években ugyanekkora mértékben emelkedett. Az 1930-as évtized közepére a két fő által lakott lakások száma kis mértékben haladta csak meg a garzonháztartások egynegyedét. A háztartástípusok arányszámainak összevetésekor azonban a legnagyobb csökkenést a háromfős garzonlakások száma mutatja. 1920-ban majdnem 16%, míg 1935-ben már alig 5% az ilyen háztartások aránya. 1941-ben, a táblázatban látható korábbi 57,5%-hoz képest 49,1%-ra csökkent az egyedülállós garzonlakások (ami már 4843 egyszemélyes lakást, a hat évvel korábbinak két és félszeresét jelenti), és kis mértékben nőtt a kétfősek arányszáma.25 26 2. táblázat. Egyszobás garzonok száma laksűrűség szerint 1920-1935 között2* 1 2 3 3-nál több Összesen fővel lakott 1920 99 65 38 37 239 41,4% 27,2% 15,9% 15,5% 100% 1925 170 86 34 53 343 49,5% 25,1% 9,9% 15,5% 100% 1930 706 315 90 116 1227 57,5% 25,7Vo 7,3% 9,5% 100% 1935 2048 973 177 378 3576 57,3% 27,2% 4,9% 10,6% 100% 25 CSEPETI 1944. 101., 103. p. 26 Budapest épület- és lakásviszonyai 1920., 1925. 1. 35. tábla, 102-103. p., II. 42. tábla, 118- 119. p., 1930. évi népszámlálás II. 40. tábla, 116—117. p., Budapest épület- és lakásviszonyai 1935. II. 28. tábla, 100-101. p. adatai alapján.
